|
|
|
|
A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról (2. rész)
|
x Akkor Ön szerint mi jelentett gondot?
- Az egyik probléma jogi természetű. A belbiztonsági szolgálat tevékenységét a 70-es években hozott titkos határozatok szabályozták. Ezeket csak néhány ember ismerte. Én sem ismertem és a kormány tagjai sem. Most felkutattuk a határozatokat - remélhetőleg az összeset - és a Minisztertanács ülésén hatálytalanítottuk azokat.
- A másik probléma politikai természetű. Ha körülnézünk a környező országokban, akkor azt látjuk, hogy mindenütt, ahol a sztálinista rendszereket megdöntötték, vagy ahol ez a folyamat megkezdődött, napirendre került az állambiztonsági szolgálat megszüntetése.
- Volt, ahol ezt a szolgálatot a népharag söpörte el, másutt a kormányzat elébe ment a dolgoknak. Én úgy gondoltam, hogy nálunk ez a lépés nem olyan sürgős. Ugyan tisztában voltam vele, hogy a korábbi években voltak adminisztratív jellegű intézkedések, erőszakos, zaklatás jellegű cselekmények a szolgálat részéről, azonban az én miniszterelnökségem idején ilyen jogosultságokkal már nem rendelkeztek. Így nem éreztem úgy, hogy a belbiztonsági szolgálat működése akut problémát okozhat. Tévedtem. Ugyan a szolgálat működése a békés átmenetet közvetlenül nem veszélyeztette és a szolgálat is kereste az új alkotmányos rendhez való alkalmazkodás módját, azonban amellett a régi szemlélet is tovább élt, csak éppen nehezen érzékelhetővé vált, mert adminisztratív következményekben, erőszakos fellépésekben nem nyilvánult meg.
x Ön olvasta a belbiztonsági szolgálat jelentéseit?
- Ilyen típusú jelentést - amelyet Kis János, az SZDSZ és Fodor Gábor, a Fidesz képviselője személyesen nyújtott át - eddig még nem láttam. Utána érdeklődtem, hogy ezek milyen anyagok és megtudtam, hogy ezek a jelentések a belbiztonsági szolgálaton belül voltak ismertek és napi összefoglalókat készítettek belőlük, amelyet a Belügyminisztérium néhány vezetője ismert. Természetesen kaptam belpolitikai témájú jelentéseket a belügyminisztertől vagy helyetteseitől is. Ezek bizalmas jelentések voltak - hasonló jellegű anyagokat egyébként a kormányzat más területeiről is kapok (külügy, gazdasági információk) -, amelyek belpolitikai témákat értékeltek, elemeztek.
x Nem gondolt rá, hogy ezeket nem törvényes eszközök alkalmazásával szerzik?
- Nem. Én az elolvasott elemzésekből nem jutottam ilyen követ- keztetésre. Persze lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok belügyi szakember. Egyébként a kormányzat a titkos eszközök alkalmazását 1989. október 23. után megtiltotta a pártokkal kapcsolatos informá- ciók szerzésében és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta. (folyt)
1990. január 19., péntek 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|