|
|
 |
|
 |
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A XXI. Magyar Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmekkel jelentős értékek születtek - ebben egyetértettek a társadalmi zsűri tagjai szerdai nyilvános ülésükön, ugyanakkor a vitát követően is csak találgatni lehetett a díjazott alkotásokat. A zsűritagok ugyanis személyes véleményüket fejtették ki a látott filmekről, s nem a kollektív döntés eredményéről számoltak be a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termét megtöltő hallgatóságnak.
Főként Sára Sándor Csonka-Bereg és a Böszörményi Géza-Gyarmathy
Lívia alkotópáros Recsk 1950-53 című alkotásairól szóltak elismerően
a zsűri tagjai. Egyezett a vélemény két játékfilm esetében is:
Bereményi Géza Eldorádó, illetve Enyedi Ildikó Az én XX. századom
című filmjeit emelték ki a méltatások a seregszemle mezőnyéből.
Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a zsűri elnöke
egészében színvonalasnak ítélte a XXI. Magyar Filmszemlét,
hozzátéve: figyelemre méltó, hogy a látott alkotások - dokumentum-
és játékfilmek egyaránt - nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is
politizálnak, mégpedig elsősorban a hatalom és az egyén, a politikai
rendszer és személyiség viszonyát, konfliktusát állítva a
középpontba. A tényfeltáró dokumentumfilmekről a zsűri elnöke
kifejtette: ezek a múlt tisztázásának igényével született alkotások
fontos szerepet töltenek be a dogmák leerombolásában, az előítéletek
oszlatásában.
Nagyra értékelte a szemle dokumentumfilmjeit Glatz Ferenc
történész is. Mint mondta: ezek a filmek olyan kérdésekkel
foglalkoznak, amelyekhez a történészek - jóllehet az ő feladatuk
lett volna - mindezidáig nem nyúltak. Huszadik századi történelmünk
bemutatásában előbbre tart a magyar film, mint a magyar
történettudomány - állapította meg.
Kéri László szociológus a külföldi vendégek, kritikusok
szemszögéből próbálta megközelíteni a filmeket, és úgy vélekedett,
hogy a nem magyar néző számára érthetetlen, szinte felfoghatatlan az
a társadalmi szétesettség, amely a filmekből kiolvasható. Kéri
László úgy vélekedett, hogy az ország 1973 utáni stagnálását,
megmerevedettségét híven és nagy művészi erővel tükrözi Jeles András
Álombrigádja. Emellett modellértékűnek tartotta a Felmentés nélkül
című dokumentumfilmet, valamint az információs vetítésen bemutatott
Kizárt a párt című videofilmet. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|