Rendszerváltás és az MTI

	A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra. Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is. Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt 1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében. Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü bauxit felszinre hozásáról. Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450 helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem. Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet. Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.) 1989. január 23., hétfő 19:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »