|
|
|
|
A Magyarok Világszövetsége választmányának üléséről (1. rész)
|
1989. december 14., csütörtök - A Magyarok Világszövetsége független, demokratikus, társadalmi szervezetként az egyetemes magyarság érdekeit képviseli. Tevékenységében távoltartja magát marad a pártok versengésétől. Az Anyanyelvi konferenciával együtt vállalja a magyar nemzeti kisebbségek és a szórványmagyarság anyanyelvi gondját. Egyebek között ezeket a gondolatokat is tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Szövetség csütörtöki választmányi ülésén fogadtak el. Szorgalmazzák továbbá olyan nyelvtörvények megalkotását , amelyek szavatolják a kisebbség nyelvének egyenrangúságát, egyenjogúságát. A világszövetség erkölcsileg és lehetőségeihez mérten anyagilag is segíteni kívánja a magyar nemzeti kisebbségek könyvellátását.
A választmány támogatja az európaiság gondolatát, a térségben élő népek, nemzetek, nemzeti kisebbségek összefogását, úgyszintén a világ szórványmagyarságának integrálódását. Különös figyelmet fordít a magyar nemzeti kisebbségek sorsára. Együttműködési készséget ajánl fel az egyházaknak. Hozzá kíván járulni a szórványmagyarság kiemelkedő személyiségeinek erkölcsi megbecsüléséhez. Egyetértett azzal is, hogy emlékművet állítsanak a második világháború és a sztalinizmus áldozatainak. Tervezik, hogy 1990-ben meghirdetik a világszövetség tevékenységét segítő alapítvány létesítését. Mindez szintén a testület ülésén hangzott el. A választmány azzal a felhívással fordult a hazánk területén kívül élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a szövetség új alapszabályának megfelelően vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világszövetsége a fővárossal együtt 1992-ben megszervezni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszusát, amely állást foglal majd a világ magyarságának sorsdöntő kérdéseiben. A választmány úgy véli: jórészt elhárultak az akadályok a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése elől. A világszövetség bizalommal fordul a külföldön élő magyarokhoz: segítsenek abban, hogy a világszövetség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékenységét. A csütörtöki ülésen meghatározták a szövetség tagjainak jogait és kötelezettségeit is, továbbá a tagdíjak mértékét. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 17:24
|
Vissza »
|
|
A Magyarok Világszövetsége választmányának üléséről (2. rész)
|
A tanácskozáson Tabajdi Csaba, a Minisztertanács nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiuma titkárságának vezetője - aki a testület munkájáról tájékoztatta a résztvevőket - hangsúlyozta: végre kimondatott az egységes magyar nemzet koncepciója, az, hogy ugyanolyan elvek érvényesek a Magyarországon élő magyarokra, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekre, a Nyugaton diaszpórában élő magyar honfitársainkra, valamint a határainkon belül élő nemzeti és etnikai kisebbségekre. Ahhoz azonban, hogy az egységes magyar nemzet koncepciója megvalósuljon, szemléletváltás szükséges. Szólt arról is, hogy elengedhetetlenül szükséges a nemzetstratégia kialakítása, mert nagy problémák állnak előttünk: ki kell alakítani a demokráciát, a piacgazdálkodást, ugyanakkor el kell kerülni azt, hogy a két és fél millió szegény országára rászabadítsák a legnyersebb kapitalizmust. Érintette a német újraegyesítés kérd ését is, amely - mint mondta - nem ragadható ki az európai összefüggésekből, és felveti az európai népek önrendelkezésének problémáját. A magyarok szövetségének választmánya az ülésen kinyilvánította:, őszinte aggodalommal figyeli Tőkés László temesvári református lelkész sorsát és tiltakozik az ellene szervezett hajsza ellen. A román hatóságok intézkedései semmiképpen sem férnek össze az elemi emberi jogoknak azzal az előretörésével, amely ma Közép-Európában tapasztalható. A lelkész üldözőinek számolniuk kell azzal, hogy a jövőben Romániában is bekövetkezhet az átalakulás, és akkor felelniük kell tetteikért. A választmány felhívta a világ magyarságát és a nemzetközi intézményeket, hogy tegyenek meg mindent Tőkés László szabadsága és biztonsága érdekében. (MTI)
1989. december 14., csütörtök 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|