|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. március 29., csütörtök - Bár a kormány a választások
első fordulója után működésének ,,finisébe,, érkezett, a csütörtöki
kormányülés zsúfolt napirendje egyáltalán nem tükrözte ezt. A
Minisztertanács több mint húsz témát vitatott meg, köztük számos
olyan előterjesztést, amely már a kormányzatváltás előkészítését is
szolgálta.
Bajnok Zsolt szóvivő elsőként az állami tulajdonú bérlakások elidegenítésének helyzetét és a lakóépület-fenntartás ésszerűsítésének feladatait elemző előterjesztéssel ismertette meg a szokásos szóvivői értekezleten összegyűlt újságírókat.
A Minisztertanács megállapította, hogy az állami tulajdonú tanácsi bérlakások jelenlegi bérleti rendszerét, a bérlakások értékesítésének feltételeit, az épületek fenntartásának, felújításának, korszerűsítésének és kezelésének szervezeti rendszerét az önkormányzati és a tulajdoni törvény hatályba lépésével egyidejűleg új alapokra kell helyezni. A lakásbérleti viszonyokat illetően olyan rendszer kialakítására van szükség, amelyben érvényesül a hatékony tulajdonosi magatartás, a tulajdonos és a bérlő jogai és kötelezettségei egyértelműen szabályozottak. A bérlakások elidegenítésének feltételeit a jövőben a helyi önkormányzatoknak a változó körülményekhez igazodóan kell szabályozniuk, és a bérlőkkel való szoros együttműködésben önállóan kell kialakítaniuk az épületek fenntartásának és kezelésének leghatékonyabb szervezeti formáit.
Az önkormányzati tulajdon kialakulásáig tartó átmeneti időszakban a bérlakások elidegenítésének szabályozás a Minisztertanács szerint nem szükséges módosítani. Ugyanakkor felhívja a tanácsok figyelmét arra, hogy az adott jogszabályi keretek között, a bürokráciát a lehető legkisebb szintre szorítva, folytassák az állami tulajdonú bérlakások ésszerű értékesítését.
Az ingatlankezelési rendszer korszerűsítésére a Belügyminisztérium az érdekelt kormányzati szervekkel együttműködve részletes irányelveket dolgozott ki. Ezek szerint a jövőben a lakóépületek fenntartását nem kizárólagosan egy szervezeti forma - az IKV - keretében kell ellátni, hanem különböző érdekeltségű szervezetek végezhetik. A lényeg, hogy a leghatékonyabb megoldást találják meg az adott településen. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy a Belügyminisztérium az irányelveket bocsássa a tanácsok rendelkezésére, az új bérleti rendszerre való felkészülés elősegítése érdekében. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács áttekintette a hiteladóval összefüggő kérdéseket is. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság a napokban megsemmisítette a hiteladóról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. A februárban és márciusban érvényben lévő törvény alapján az adókötelezetteknek csak kisebb hányada befizette be az adót, a nagy többség nem teljesítette esedékes adófizetési kötelezettségét. A jogszerűséghez ragaszkodva be kellene hajtani az elmaradt adót azoktól, akik február, március folyamán nem fizették be. A Minisztertanács azonban igazságtlannak tartana egy ilyen megoldást; ezért a kormány elnöke levélben fordult az Alkotmánybíróság elnökéhez, s arra kérte, hogy a hiteladó törvényt visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Amennyiben az Alkotmánybíróság egyetért ezzel a kéréssel és ilyen értelmű döntést hoz, az adóhatóság nem hajtja be az adóhátralékot. Azok pedig, akik már befizették a kamatadót, visszakapják pénzüket. A költségvetés bevételeiből ily módon kieső pénz pótlására a későbbiekben az új parlamentnek és az új kormánynak kell meghoznia az intézkedéseket.
A kormány örömmel értesült arról, hogy II. János Pál pápa Angelo Acerbi címzetes érsek személyében kinevezte a Szentszék budapesti képviselőjét. A kormány e döntést fontos lépésnek tartja a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött megállapodás végrehajtásában, a magyar-vatikáni kapcsolatok építésében. A kormány a jelenlegi sajátos magyar viszonyokat figyelembe véve - a Szentszék megértését remélve - úgy látja célszerűnek, hogy a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövetének kijelölésére már az új kormány tegyen majd javaslatot.
A Minisztertanács csütörtöki ülésén véleménycserét folytatott a békés átmenet március 25-ével lezárult első szakaszáról és a választások néhány tapasztalatáról. A választások lebonyolítását és a szavazatok összeszámlálását illetően megállapította, hogy az alkotmány és a választójogi törvény szellemének és előírásainak mind az előkészítés, mind a lebonyolítás megfelelt. A választások tisztaságához és eredményéhez semmi kétség nem férhet. A kormány megelégedéssel nyugtázta, hogy a nemzetközi megfigyelők és a világ közvéleménye osztja ezt az értékelést. Ebben igen nagy szerepe volt a választások előkészítésében és lebonyolításában részt vett államigazgatási, illetve tanácsi dolgozóknak, valamint a választási szervek munkájába bekapcsolódott embereknek. A Minisztertanács elismerését és köszönetét fejezi ki munkájukért. Egyúttal felkéri őket, hogy áldozatos munkájukkal segítsék a választások második fordulójának előkészítését és eredményes lebonyolítását. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A kormány határozott véleménye, hogy a választások abszolút tisztasága és az eredmények megkérdőjelezhetetlensége nagyobb érték, mint a szavazat-összeszámlálás, illetve a részeredmények nyilvánosságra hozatalának üteme. Ezért nem tekinthető érdemleges hibának, hogy a választások előzetes eredménye a törvényben megjelölt időpontnál később vált ismertté.
Ugyancsak a békés átmenet egy szakaszának lezárásával összefüggésben állapította meg a kormány, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletére létrehozott felügyelő bizottság - az úgynevezett kuratórium, amelyet éppen a békés átmenet céljainak minél eredményesebb szolgálatára hívtak életre - az elmúlt időszakban megfelelt feladatának. A választások második fordulójával a békés átmenet egy újabb szakasza lezárul. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a felügyelő bizottságot az új parlament alakuló ülésének időpontjával egyidejűleg megszünteti.
A csütörtöki ülésen a Minisztertanács elnöke felkérte az igazságügyminisztert, hogy a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel együttműködve a kormány következő ülésére terjesszen elő törvényjavaslatot a közkegyelem gyakorlására a többpártrendszeren alapuló új országgyűlés megalakulása alkalmából.
A kormány áttekintette a foglalkoztatási szempontból kritikus helyzetben lévő körzetek többlettámogatásának ügyét. Az érintett körzetek közé tartozik Egercsehi és Recsk térsége, Bátonyterenye, Ózd és Pécs. A kormány úgy határozott, hogy a Foglalkoztatási Alapból többlettámogatást nyújt e térségek számára több célú felhasználással. Eszerint Egercsehi 70 millió, Recsk 40 millió, Bátonyterenye térsége 360 millió forintot kap. Ózdnak 130 millió, Pécsnek pedig 140 millió forint jut. Ebből az összegből fedezhetik a feleslegessé vált munkaerők végkielégítését, a korengedményes nyugdíjazást, a vállalkozást segítő juttatásokat, az áttelepülés, illetve az új munkahelyek létrehozásához szükséges támogatás költségeit. A szóvivő példaként megemlítette, hogy a többlettámogatással Ózdon 350 ember végkielégítéséhez, 50 ember áttelepüléséhez nyújt támogatást a kormány, és százötvenen részesedhetnek vállalkozást segítő juttatásban. A kritikus körzetekké nyilvánított térségekben működő vállalatokat egyébként jelentős nyereségadó-kedvezmény is megilleti.
A kormány elé került az anyagi gondokkal küszködő Országos Meteorológiai Szolgálat ügye is. Az a döntés született, hogy a szolgálatot a költségvetés mintegy 10 millió forinttal támogatja, továbbá, hogy a Baranyában és Bács-Kiskunban működő rakétás jégesőelhárítást - a nagy költségek és az alacsony hatékonyság miatt - megszüntetik. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Emellett elkerülhetetlen a meteorológiai szolgálat szervezeti korszerűsítése és létszámcsökkentése. A korszerűsítés lényege, hogy az fizesse a költségeket, aki igénybe veszi a szolgáltatásokat.
A kormány áttekintette a távközlés ezredfordulóig szóló fejlesztési tervét. A kormány egyetértett az eddig megtett lépésekkel, szervezeti változásokkal. Üdvözölte, hogy a postatörvény módosítása nyomán megszűnt az állami tulajdon kizárólagossága, s helyébe az állami tulajdon többségének követelménye lépett. A fejlesztési program egyébként mintegy 3 millió új telefonállomás létesítését, illetve a hálózat teljes automatizálását irányozza elő. A kormány egyetértett azzal, hogy a költségvetési hozzájárulás e nagyszabású tervek beruházási szükségletének csupán 10 százaléka lehet.
A kormány ülésén döntés született két, úgynevezett kisebbségpolitikai alapítvány létrehozásáról. Az egyik a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért, a másik pedig a Határon Túli Magyarságért elnevezést viseli majd. Az előbbi elnöki tisztét társadalmi megbízatásként Rátkay Ferenc művelődési miniszterhelyettes látja el, az utóbbi elnökéül Csoóri Sándor költőt kérte fel a kormányt. Mindkét alapítvány 20-20 millió forintos keretösszeggel kezdi meg munkáját. A kormány 5 millió forintot biztosít a Duna-táj Intézet létesítésére. Az intézet - Tabajdi Csaba irányításával - a közép-európai nemzeti és etnikai kisebbségek kutatásával foglalkozik.
A kormány döntött arról is, hogy kétmillió forintot utal át a Magyarok Világszövetségének a magyarok III. világkongresszusának előkészítő munkálataira. A világeseményt a tervek szerint 1992-ben rendezik meg.
A Minisztertanács határozatot hozott a kormányőrség tevékenységének átmeneti szabályozásáról. A testület működéséről és feladatairól eddig nem rendelkezett törvényi szabályozás. A most megszületett kormányhatározat szerint a kormányőrség feladata a magyar és a hazánkba látogató külföldi vezetők életének, testi épségének megóvása. A szabályozás értelmében a testület őrködik a köztársasági elnök, a miniszterelnök a házelnök, az államminiszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter testi épségén. A kormányőrség feladata a Parlament, a kormányépületek, a belügyi és a külügyi tárca épületeinek védelme. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A szabályozás érdekessége, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök még magánprogramja esetében sem mondhat le személyének védelméről.
Az ipari miniszter előterjesztésében a kormány áttekintette a recski ércvagyon hasznosításának ügyét. Köztes megoldásként a Minisztertanács úgy döntött, hogy a bányászkodást tartósan szüneteltetik Recsken. Ezzel együtt felhatalmazta az illetékeseket, hogy folytassanak tárgyalásokat e jelentős nemzeti kincs esetleges hasznosításáról. A tartós szüneteltetés sem lesz olcsó mulatság, hiszen az idén 187,2 millió, jövőre pedig több mint 300 millió forintot kell állagmegóvásra, környezetvédelemre fordítani.
A kormány döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez a mongol félnél a cagandavai wolframérc-lelőhely ipari hasznosításáról 1982-ben megkötött megállapodás megszüntetésére.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a kormányt a Világbank átfogó szerkezetkiigazítási kölcsönéről. Közölte, hogy februárban sikeres tárgyalásokat folytattak a Világbank illetékeseivel egy 200-300 millió dolláros hitel folyósításáról. A pénzt a gazdasági reformok támogatására, vállalatok szerkezetátalakítására, illetve a szociális védőháló erősítésére fordítanák. A tárgyalások áprilisban folytatódnak, s várhatóan már az új kormány köti meg a megállapodást. Amennyiben sikerül tető alá hozni az egyezséget a Világbankkal, akkor japán bankok készek hasonló összegű támogatást nyújtani Magyarországnak.
A belügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács döntött arról, hogy április 1-jéig, illetve július 1-jéig két szakaszban létre kell hozni a repülőtéri biztonsági főigazgatóságot. Az új szervezet az Országos Rendőr-főkapitányság szerveként fog működni, s a nemzetközi előírásokkal összhangban egy és oszthatatlan felelősségű szervként a repülőtéri biztonság ügyének gazdája lesz.
A kormány áttekintette a jamburgi beruházás néhány időszerű kérdését. A Minisztertanács nem kívánja egyoldalúan felmondani a jamburgi kormányközi egyezményt, ezért úgy döntött, hogy április 1-jétől felfüggeszti a szerződéskötési tilalmat, és felhatalmazza a fővállalkozó VEGYÉPSZER-t, hogy 1500 fős létszámmal június 30-i befejezéssel szerződjön, illetve munkát vállaljon. A szóvivő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar fél jelenleg nem ismeri pontosan a szovjet partner álláspontját és pozícióit. Ezért a végleges döntés majd a tárgyalások függvényében születik meg.
Széchenyi István születésének közelgő 200. évfordulója kapcsán a kormány az ünnepségsorozatot előkészítő bizottság felállítását határozta el. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Nyíri Sándor elmondta: Paskai László bíboros levéllel fordult a miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy Mindszenty József születésnapján nyilvánosan hangozzék el összegzés a koncepciós per felülvizsgálatának állásáról. A legfőbb ügyész helyettese a kormányszóvivői tájékoztatót választotta e nyilvánosság fórumául.
Nyíri Sándor a Mindszenty-per körülményeit felidézve hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű koncepciós pereket nem lehet önálló jogesetként megítélni, csak a magyar történelembe ágyazva szabad vizsgálni. Ez a szemlélet határozta meg a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati tevékenységét is. Az igen kiterjedt kutatásokra alapozó vizsgálat feltárta a konstruált perek keletkezésének, előkészítésének, lefolytatásának ördögi mechanizmusát. A perek ideológiai alapjának előkészítését a vizsgálat Révai Józsefnek egy 1945-ben írott cikkében érte tetten. Révai az 1945-ös választások előtt a Szabad Népben feltette a kérdést: ki a reakciós? Válasza: reakciós az, aki antikommunista. A legfőbb ügyész helyettesének véleménye szerint innen datálódik a magyar politikatörténetben és a magyar jogalkalmazásban a koncepciós ítélkezés. Révai gondolata az idők folyamán úgy módosult, hogy aki nem kommunista, az mind reakciós, mind ellenség. A Mindszenty-per megértésének másik kulcsa a Magyar Kommunista Párt 1946-os nagy-budapesti pártértekezletének határozatában lelhető fel. Itt jelenik meg az a tétel, hogy ,,a gyülekező reakció egyik legveszedelmesebb góca a klerikális reakció, amely a katolikus egyház felső köreinek vezetésével szervezkedik,,. A magyar jogalkalmazásban innen kezdve vezérmotívum lett a reakció ,,szervezkedése,,. 1947-ben a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén Révai József már felvetette a klerikális reakció felszámolását. 1948 május 12-én már Rákosi asztalán volt a budapesti államvédelmi osztály 49 oldalas összefoglaló jelentése Mindszenty Józsefről. A hercegprímást 1948. december 26-án lefogták. Mindezek alapján összeáll a kép: Rákosi a jog eszközeivel kívánta megtörni a magyar katolikus egyházat, illetve rajta keresztül valamennyi egyházat. A háború után az ország lakosságának mintegy 60 százaléka katolikus volt, így tehát a perrel - amelyet tudatosan szerveztek, szereplőit tudatosan választották ki - csaknem 6 millió magyar ember lelkére mértek csapást. Kemény diktatórikus rendet vezettek be, amelyben puszta fikcióvá vált a véleménynyilvánítás, a vallásszabadság, a gondolatszabadság és egy sor más alapvető állampolgári jog. (folyt.köv.)
1990. március 29., csütörtök 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (8. rész)
|
Az embernyomorító, koncepciógyártó mechanizmus feltárásának, tudatosításának fontosságát abban összegezte a legfőbb ügyész helyettese, hogy a múlt tanulságainak számbavétele elősegítheti egy olyan jogállam megteremtését, amely jogi és szervezeti garanciák beépítésével gátat vet hasonló tragédiák megismétlődésének. A ,,törvény szolgájaként,, dr. Nyíri Sándor hitet tett az önálló, a politikától, a kormányzati tevékenységtől független igazságszolgáltatás mellett. ,,Az igazságszolgáltatás - ha szükséges - igenis kerüljön szembe a kormányzattal, a politikával, ez a garancia arra, hogy ilyen tragédiák sose ismétlődhessenek meg.,, (MTI)
1990. március 29., csütörtök 21:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|