|
|
|
|
Dél-koreai és szovjet sikerekkel zárult az asztalitenisz világfesztivál (1. rész)
|
1989. augusztus 10. csütörtök (MTI) - Nagy sikere volt Dortmundban, az idei asztalitenisz világbajnokságon annak a zeneszámnak, amelyet az ünnepélyes eredményhirdetésnél játszottak a győztesek és helyezettek tiszteletére. Bizonyára nem sértődnek meg a nyugatnémetek, hogy a Budapest Sportcsarnokban csütörtökön befejeződött 1. magyar ifjúsági asztalitenisz világfesztiválon is ennek a dallamaira vonultak be az ünnepélyes eredményhirdetéshez a 11 számban legjobban szerepeltek. Véget ért tehát egy olyan esemény, amely sporttörténetinek nevezhető, csaknem 600 résztvevőnek nyújtott kellemes szórakozást, de természetesen mindenekelőtt jó versenyt. Serdülők és ifjúságiak, valamint veteránok több mint 3000 mérkőzést játszottak a három versenynapon, mire kialakultak a döntők, amelyekre sajnos csak pár száz néző volt kíváncsi a hatalmas létesítményben. - Örülök, hogy eljöttem erre az egyedülálló fesztiválra, nagyon sok ügyes játékost láthattam, akikről bizonyára még sokat hallunk majd - mondta az Angliából érkezett Boros István egykori világbajnok, aki egy gyönyörű serleget ajánlott fel a serdülő fiú szám győztesének. - Magam is elviszem a hírét ennek a kezdeményezésnek, s nem tartom túlzottnak, hogy ezentúl minden évben meg akarják rendezni. A döntők sorában előbb a veteránok versengtek, Faházi János és Székely Elemér lett a győztes a 40-50 évesek, illetve az azon felüliek korosztályában, míg a nőknél (kormegállapítás nélkül) a lengyel Magdalena Kucharska kapta meg az aranyérmet és a szép tiszteletdíjat. Neve nem véletlenül cseng ismerősen, fia a lengyel asztalitenisz egyik büszkesége, Leszek Kucharski világ- és Európa-bajnoki helyezett. Aztán már az ifik és serdülők következtek, a döntők tagjai többségben dél-koreai és szovjet játékosok voltak. A legszebb magyar sikert a miskolci Kondás Orsolya érte el, aki dél-koreai társával első lett. Edzője, Sáth Sándor mondta: - Orsolya 13 esztendős, két éve foglalkozom vele, nagyon tehetségesnek tartom, a játékban persze óriási segítséget kapott az ázsiai versenyzőtől. Bízom benne, hogy tanítványom még sokat hallat majd magáról. Előbb a párosok játszottak négy asztalon, majd ugyanennyin az egyéni finálék résztvevői. Egy kis ,,félreértés,, is történt, ugyanis az ünnepélyes eredményhirdetésnél nem a dél-koreai, hanem az észak-koreai himnuszt játszották el. (folyt.köv.)
1989. augusztus 10., csütörtök 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|