|
|
 |
|
 |
Woodstock hőse ma is hódít: Carlos Santana (1. rész)
|
1989. május 4. (MTI-PANORÁMA)
1969 augusztus 16-án hatalmas eső zúdult Woodstock amerikai
városra, és azzal fenyegetett, hogy sárba fullasztja minden idők
legnagyobb rock-fesztiválját. Az eső ellen éneklő többszáz ezer
fiatal ritmusát átvéve lépett szinpadra egy hattagú banda, amely
forró hangulatú zenéjével Esőistennél is erősebbnek bizonyult: ez a
zenekar volt Carlos Santana mexikói származású gitáros együttese.
Húsz évvel Woodstock után Carlos Santana ma is ereje teljében
muzsikál és május 8-án - immár harmadik alkalommal - Budapesten lép
fel a Budapest Sportcsarnokban.
Santana 42 esztendős: 1947 augusztusában született Mexikóban,
zenészcsaládból. Kezdetben kocsmákban, piroslámpás házakban
játszott, majd áttelepült Kaliforniába, a 60-as évek
hippi-paradicsomába. Itt fertőzte őt meg a pszichedelikus zene, és a
fehér blues. Első felvételei még ez utóbbi stílus jegyében
készültek, először Mike Bloomfield és Al Kooper ma már legendás
1968-as koncertalbumán találkozhatunk a nevével. Ő azonban nem
elégedett meg a blues-zal: a latin populáris zene elemeivel, a
progressziv muzsika fogásaival, a hagyományos rockhangszerek mellett
alkalmazott afro-kubai dobokkal szinesítette a zenét, és ez az
egyedülálló keverék valósággal berobbantotta Santanát a forrongó
rockvilágba. Már első nagylemezük többszörös aranylemez lett, a
második pedig, az ,,Abraxas,, (1970) biztosította számukra a
világhírt: azóta is ez a legnépszerűbb lemezük: a blues-alapú,
cigánytánccá átalakított ,,Black Magic Woman,, a szerelmes hangulatú
,,Samba Patí,, a titokzatos ,,Singing Winds,, vagy a jazz-es
,,,Incident at Neshabour,, ma is állandó műsorszáma a koncerteken.
Santana azonban soha nem pihent babérjain: voltak kísérletei a
jazz-rock irányában (,,Welcome,,,,Swing of Delight,,), készült
lemeze keleti vallási révületben Mahavishnu John McLaughlinnal
közösen (,,Love Devotion Surrender,,), próbálkozott funky-s
hangokkal (,,Amigos,,), majd a 80-as években a hard-rock felé
fordult, (,,Zebop
,,) de úgy, hogy gyökereit soha nem felejtette el.
Gibson gitárjának hangja azonnal felismerhető, jellegzetes pergető
játékáról, húzott hangjairól. Nem csupán egyike a legtechnikásabb
rock-gitárosoknak, hanem talán az a gitáros a mai rock-világban,
akinek játékában a legtöbb érzelem van. Szerencsés helyzetben van,
mert amerikai vitalitásának és latin szívének kettőssége annyira
utánozhatatlan, hogy meg sem próbálták őt utánozni. (folyt.)
1989. május 4., csütörtök 09:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|