|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Ugyanakkor e módosítás ellen számos észrevétel hangzott el. A képviselők egyébként a név szerinti szavazás úgynevezett ,,A,, változatát támogatja, amely szerint a törvényhozónak nyilatkozni kell állásfoglalásáról, s nem pusztán aláírásával szavaz. Sok vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése, amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, akkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Országgyűlés először a módosító javaslatokról döntött. Több javaslat hangzott el arra, hogy a Parlament ne kösse meg a kezét olyan megszorítással, hogy kétfordulós tárgyalásra csak a hosszú-, illetőleg középtávú tervek, valamint a jelentősebb koncepciók esetében kerülhet sor. A bizottság egyetért az erre vonatkozó javaslatokkal azzal, hogy a kétfordulós tárgyalás témáiban az Országgyűlés döntsön, figyelemmel a kormány középtávú kodifikációs programjában javasolt törvényalkotásokra is. A bizottság ugyancsak javasolja annak a szabálynak a megváltoztatását, miszerint a törvényjavaslatok általános és részletes vitáját együttesen kell lefolytatni. Az Országgyűlés döntsön abban, hogy a vitát külön-külön, tehát a törvényjavaslat egészéről és utána az egyes részletekről milyen módon folytatja le. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a ,,látható,,, vagy ,,nyilvánvaló,, többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A szavazatszámláló gép alkalmazásával egyszerűbbé válik majd a procedúra, addig azonban meg kell szervezni a szavazatok pontos összeszámlálásának rendszerét. Tudni kell - már csak a történelem számára is -, hogy az adott ügyben hányan szavaztak, és a szavazatok aránya miként oszlik meg. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások - frakciók - alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Volt azonban, aki azt ajánlotta, hogy nevezzék meg e csoportokat, tehát mondják ki konkrétan, hogy a kommunista frakción kívül milyen más csoportok alakítását tegye lehetővé a Házszabály. Ezzel kapcsolatban egyébként dr. Korom Mihály megjegyezte, hogy nem az ügyrend rendelkezik ma sem a kommunista frakcióról, hanem az MSZMP szervezeti szabályzata. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|