|
|
 |
|
 |
- Román-magyar viszony - 9. folyt.
|
Esetleg többet is, mert gondolom, hogy politikai
gondolkodásmódjuk az embereknek esetleg különböző. A legfontosabb
persze az, hogy a sokat emlegetett magyarságtudatukat
megőrzizhessék, és ne legyenek elszakítva Magyarországtól.
- Heller Iván, neked mi a véleményed?
- A kérdés sokkal bonyolultabb, és sokkal nehezebb választ adni
rá, mint amennyit ebben a pár napban, amelyik eltelt a forradalom
óta, valakinek is lett volna ideje vagy lehetősége megfontolni vagy
megválaszolni. Van ugyan egy új magyar demokrata párt Erdélyben,
talán lesz több is. De nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a
legjobb módja a magyarok érdekei reprezentálásának az, hogy a
bukaresti parlamentben egy különálló vagy több különálló magyar párt
képviselje őket, mert ezek mindig kisebbség lesznek. Egy tizede a
lakosságnak mondjuk, tehát egy tizede a képviselőknek és ez
úgyszólván automatikusan azt jelenti, hogy a másik 90 százaléka a
képviselőknek nem tartozik rájuk, hogy a kisebbségi jogokat
fenntartsák.
Nem tudom, hogy a jelen 40 megye felosztását meg fogják-e
változtatni, vagy nem. Régen, amikor a magyar autonóm tartomány
létezett Romániában, akkor egyrészt csak 16 tartomány volt, s az
egyik volt közülük ez a magyar autonóm tartomány. Másrészt a
magyarok sokkal koncentráltabbak voltak azon a területen, mint ma. A
városok, amelyek lakossága nagyrészt magyar volt 20 vagy 40 évvel
ezelőtt, most már talán fele-fele, vagy még annyi sem. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|