|
|
 |
|
 |
MSZP megalakulása
|
München, 1989. október 12. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A
mikrofonnál Vadász János. Kedves hallgatóim
A hét elején -
közvetlenül az MSZMP utolsó, illetve az MSZP első kongresszusát
követően - rádiónk budapesti stúdiójából közvetítettünk beszélgetést
az újonnan életre hívott Magyar Szocialista Párt egyik elnökségi
tagja, egy az MSZMP-ből korábban kizárt politológus és egy ellenzéki
politikus részvételével. Most ugyanerről a témáról, erről a
pártkongresszusról beszélgetünk más résztvevőkkel - és ebből
következően remélem más megközelítésben is.
Párizsból Kende Péter politológus, Londonból Schöpflin György
egyetemi tanár, itt a müncheni stúdióban Lengyel Szaniszló kollégám
fejti ki a véleményét.
Ha valaki egy évvel ezelőtt, 1988 októberében megjövendeli, hogy
egy év múlva a hatalmi állampárt a kongresszusán kimondja
megszünését, megtagadja a proletárdiktatúrát és a demokratikus
centralizmust, új szocialista pártot alapít, amely magáévá teszi a
pluralista többpártrendszert, a szabad választást és a
piacgazdaságot, mondom, ha valaki ezt jósolja egy évvel ezelőtt, a
szárnyaló fantáziáját talán dicsérni lehet, de a realításérzékét
vagy a józan eszét aligha.
És mégis, most, amikor ez a fantazmagória valóban bekövetkezett,
már nem csodálkozik tulajdonképpen senki. Sőt a kívülállók, és
nemcsak a kívülállók, a kongresszuson résztvett reformisták is,
éppen azt kifogásolják, hogy a kongresszus nem ment elég messzire,
nem volt következetes, hiszen a proletárdiktatúra gyakorlata már
korábban működésképtelenné vált, bedöglött, a demokratikus
centralizmus már jó ideje nem működik, nem létezik a hatalmi párton
belül, a politikai pártok már vagy egy éve léteznek és készülődnek a
parlamenti választásokra. Piacgazdaság ugyan még nincs, de a kormány
hároméves programjában már központi helyet foglal el a
megvalósítása. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|