Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (32. rész) - Kulcsár 2. A kormány a háromoldalú politikai tárgyalásokon és a kormány által
elfogadott törvényjavaslatokat terjeszti az Országgyűlés elé, jelezvén, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság felfogása ettől a szövegtől egyes összefüggésekben eltér. A miniszter először a Büntető Törvénykönyv módosításáról szólt: - Az állam elleni bűncselekmények területét lényegében nem érintette a hetvenes évek büntetőjogi reformja, sem az azóta bekövetkezett módosítások. A hatályos szabályozás koncepciója az állami és társadalmi rend védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikkre vezethető vissza, arra a jogszabályra, amely az 1878. évi V. törvény liberális társadalom-védelmi felfogásához képest egy totalitáriánus állambiztonsági büntetőjogi rendszert vezetett be. Az úgynevezett ,,rendtörvény,, által meghonosított szemlélet és intézményrendszer túlélte a történelem változásait, a társadalmi és a politikai rendszer módosulását, az akkor kialakult megoldásokat - lényegében változatlan tartalommal - a ma hatályos Büntető Törvénykönyv is átvette. Ez a szabályozás egy tekintélyuralmi, monolitikus államhatalom igényeihez igazodott, amely csak egyféle politikát ismert, és amelynek az alapvető érdeke a fennálló viszonyok konzerválása, s nem csupán a politikai érdekérvényesítés, hanem a bírálat lehetőségeinek korlátozása, illetve kizárása volt. A sürgős változtatás szükségességét már hosszabb ideje jelzi a jogalkalmazási gyakorlat. Az elmúlt években a politikai bűncselekmények miatt elítéltek száma az összbűnözésen belül elenyészően csekély volt, egyik évben sem haladta meg az ötvenet. A felelősségrevonás alapjául szolgáló cselekmények nagy része kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény, többnyire izgatás volt. Súlyosabb bűncselekmény nagyon ritkán fordult elő. E sajátos helyzet kialakulása kitűnően igazolja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat általában képes a társadalom viszonyai változásának kifejezésére akár a hatályos jogszabályok ellenében is, felületesen sajátos ,,toleranciát,, kifejezve. A hazai és a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai egyértelműen igazolják azonban, hogy a jogalkalmazás ilyen nagymértékű jogot korrigáló tevékenysége - jelen esetben a toleranciára épülő nyomozáselrendelési-vádemelési gyakorlat - ingatag alapokon áll, s semmiképpen sem felel meg a jogállamiság követelményeinek. A jogalkalmazási gyakorlat jelezheti a változás problémáit, de nem oldhatja meg. Különösen nem az ilyen, a politikai tényezőkkel szorosan összefüggő problémát, mint a politikai bűncselekmények. Ha megbomlik az egyensúly, ha megszűnik a központilag vezérelt tolerancia, akkor a hatályos jogszabályokat ismét alkalmazzák. (folyt. köv.) 1989. szeptember 26., kedd 18:06
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »