|
|
|
|
Véleménykutató intézet az MSZMP égisze alatt (1. rész)
|
1989. augusztus 1O., csütörtök - Egyetértés alakult ki a társadalomban arról, hogy a tavaly májusi pártértekezlet óta eltelt időszak eseményei többségükben kedvezőtlenül hatottak az emberek hangulatára. Ez derül ki abból a két kérdőíves vizsgálatból, amelyet a DOXAPOL Véleménykutató Intézet végzett a 18 éven felüli lakosságot, illetve az MSZMP tagságát reprezentáló mintában.
Böhm Antal, az intézet igazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetésben elmondta: az ,,Egy év mérlege,, című kutatási anyag a 15 fős kollektíva első nagyszabású felmérése. A DOXAPOL néhány hónapja alakult meg az MSZMP égisze alatt azzal a céllal, hogy segítse a párton belüli döntések előkészítését, a reformok megalapozását, valamint annak érdekében, hogy a pártvezetés és a tagság tiszta képet alkothasson a lakossági, valamint a kommunista közvéleményről. Feladatuknak tekintik emellett a magyar társadalom ideológiai arculatának, mozgási tendenciáinak, konfliktusainak, fejlődési formáinak feltárását is. Mindez tükröződik abban a mintegy ötszáz oldalas, publikálásra szánt anyagban is, amelyben a szociológusokból, szociálpszichológusokból álló kollektiva nyolcszáz párttag és ötszáz pártonkivüli véleményét összegezte. Elsősorban arra voltak kiváncsiak: minek hatására változott a közhangulat, milyen tényezők befolyásolták annak alakulását. A válaszolók hangulatjavító hatást tulajdonítottak a pártértekezletnek, a világútlevél bevezetésének, valamint a demokrácia, illetve a nyilvánosság szélesedésének. A megkérdezettek ide sorolták az új pártok alakulását, az MSZMP vezetésében bekövetkezett személycseréket, valamint a pártban tapasztalható szemléleti változásokat is. Kitűnik ugyanakkor az is, hogy a lakosság több mint egy év távlatából nem tulajdonít már különösebb jelentőséget az országos pártfórumnak. A kommunisták és a pártonkivüliek egyaránt gazdasági jellegű hangulatrontó tényezőkként nevezték meg az áremeléseket, a személyi jövedelemadót, a romló életszínvonalat, az alacsony béreket, a forint leértékelését, s általában az ország gazdasági helyzetét. A politikai jellegű változások között elsősorban a párttagok hivatkoztak a vezetők alkalmatlanságára, az emberek politikai elbizonytalanodására, illetve a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésére, mint hangulatrontó elemre. (folyt.köv.)
1989. augusztus 9., szerda 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|