|
|
 |
|
 |
Mi dühíti 2.
|
Ez azonban az aratási felvonulást megelőző vitában elmaradt, sőt
félrevezető adatok zavarták a termelői közvéleményt.
Az árhivatali illetékes például úgy nyilatkozott, hogy a
termelők által követelt harminc százalékos áremelés 13-14
százalékkal növelné a sertéshús fogysztói árát. Ez mintegy sugallja,
hogy ilyen mértéket nem viselnek el a fogyasztók, s a hivatal az ő
érdekükben áll ellent a termelői követeléseknek. Ha a valóságot
fednék a számok, vélhetően nem is okozott volna nagyobb zavart a
hivatali érvelés.
alc. Veszélyes hangulatkeltés
Ám az adatok nem a legegyszerűbb matematikai műveleteken
alapulnak. Föltételezve, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához
négy kilogramm abrak kell, s ez mind gabona; a 30 százalékos
felvásárlási árnövekedés hat forinttal emelné a hizlalás költségeit.
Ha ezt maradéktalanul érvényesítenék a hús árában, akkor is csak 4-6
százalékkal kellene többet adni érte a boltokban a takarmány
árváltozása miatt. Ez csupán harmada a hivatali közlésnek. A
termelőket ezen túl az is dühíti, hogy legutóbb, amikor a hús
fogyasztói árát emelték, akkor is csak a költségvetési támogatások
apadtak, a termelői árak változatlansága mellett jártak rosszabbul a
fogyasztók. E tényt azonban nem magyarázta oly lelkesen a hivatal,
mint a gabona és a hús árának összefüggéseit.
Nem állítható, hogy szándékos félrevezetésről van szó, ám az
ehhez hasonló esetek a hangulatkeltéshez elegendőek. Azaz a
helytelen adatok közlése azt erősítheti a vásárlókban, hogy a
fizetésekhez képest egyébként is magas élelmiszeráraknak csupán a
mezőgazdaság a gerjesztője. Leegyszerűsítve: a paraszt az oka az
életszínvonal romlásának.
A hangulatkeltés persze nem csak hivatali eredetű, hiszen az
aratási demonstráció, a műtrágyavásárlás fékezése a kormányra
hárítja a felelősséget. Azt sugallja, hogy a hibás irányítás miatt
nem lesz elég gabona, hús. Nyilvánvaló: mindkét állítás erősen
sarkított, egyoldalú nézőpontból megfogalmazott. A valóság valahol
félúton lehet, hiszen a nem elég hatékony mezőgazdasági termelés is
árnövelő, és a kormányzati intézkedések is vitathatók. A korrekt,
tényeken alapuló tájékoztatás hiányában, a középúton megbúvó
igazságot nem találhatja meg a jószándékú állampolgár, ezért amellé
áll, aki számára szimpatikusabb állításokat közöl, aki hatásosabban
képes manipulálni őt. S arra későn jön rá, hogy a szóhadjáratok
vesztese végül is saját maga lesz. Éppen a dolgos és jószándékú
többség érdekében kellene a nyilatkozatháborúktól, a hangulatkeltő
információktól megszabadítani a közéletet. (MTI-Press)
ág/pé V.
1989. augusztus 9., szerda 13:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|