|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés második napja (10. rész)
|
Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza
a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az
elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást
foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van
szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy
egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével,
amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74
százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel
abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes
állásfoglalás-tervezetek felett.
A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula
(MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt
felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma
fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a
bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a
magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének
önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos
rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az
állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az
érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok
fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet
egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának
megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.
Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy
Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében,
mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett
nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell
mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ
okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József,
az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.
A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja
állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a
Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges,
nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen
kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme
nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.
(folyt.köv.)
1990. május 3., csütörtök 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|