|
|
 |
|
 |
- A földtulajdonról - 6. folyt.
|
Namost nagy probléma a további kérdés - és most itt nem is
akarok ennél a pontnál ennek a részleteibe menni - a többire azt
tudjuk mondani, hogy minden föld pedig a falué, a közösségé -
amelyet a falu vagy mint közbirtokosság, vagy mint alapítvány - ezt
most nem akarjuk ebben a pillanatban eldönteni -, de közösségként
kezel. És ezzel nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az egyes
vidékek, egyes emberek, egyes csoportok a saját lelki, vállalkozói
alkatuknak megfelelően képesek lesznek azt a megoldást választani a
gazdálkodásra, amelyik az ő saját érdekeinek megfelel. Mert
nyilvánvaló - és mint kereszténypárt tudjuk azt, és nemcsak
magunkról tudjuk, hanem tudjuk azt, hogy az amerikai gazdaságban sem
- éppen a napokban olvastam egy anyagot - még az 50 százaléka sem
vállalkozó jellegű, nekünk kell a másik 50 százaléknak a
tisztességes, becsületes megélhetéséről is gondolkodni - és ezért
ezt mi igazán továbbra is a közösségi gazdálkodás valamilyen ésszerű
formájában, adott esetben szövetkezet vagy állami gazdaság
szeretnénk és kívánnánk megoldani, és ezért nem feltétlenül akarjuk
ezeket a kereteket szétbontani, lehetetlenné tenni.
- Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramjában az igazi
értelemben vett szövetkezés, szövetkezeti termelés, mondhatom talán
úgy is, hogy igazi közösség-gazdálkodás - az belefér, benne van.
- Az nemcsak hogy belefér, nemcsak hogy benne van, hanem mi úgy
hisszük, hogy reális versenyképességet is tud teremteni.
- A Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai tervezete és
faluprogramja tehát nem kizárólag az önálló paraszti gazdálkodás
modelljére épül? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|