|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - Átfogó, radikális reformeszméket tükröző platform megvitatását és elfogadását jelölték meg második országos tanácskozásuk céljaként az MSZMP reformkörei. Az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában szombaton megkezdődött kétnapos tanácskozásuk 357 küldöttje választ keres minden olyan, az egész magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP közelgő kongresszusának is szembe kell néznie. Az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait és a demokratikus szervezetek képviselőit; közülük 55-en éltek a lehetőséggel.
A reformkörök nemcsak sajátos termékei egy kiélezett válsághelyzetnek, hanem aktív szereplői és alakítói is kívánnak lenni a magyar történelemnek - hangsúlyozta Ágh Attila politiológus, a plenáris ülés társelnöke a tanácskozást megnyitó beszédében. Mint mondotta: a reformkörök kezdettől fogva meghatározói és formálói voltak a párt radikális megújulásának, e kezdeményező és dinamizáló szerepükre most, egy hónappal a pártkongresszus előtt nagyobb szükség van, mint valaha. A reformerők legnépesebb és legdinamikusabb csapatának határozott áttörést kell elérniük a párt reformpárttá átalakulásának, illetve új párttá szerveződésének folyamatában. Ehhez szükséges valamennyi reformerő összefogása, szövetsége, és fontos, hogy élesen elhatárolódjanak a konzervatív erőktől. Kifejtette, hogy a legutóbbi napok eseményei alapján a párton belül a nyílt konzervatív visszarendeződés esélyei csekélyeknek minősíthetők. A szélesedő pánikhangulat nyomán viszont bizonyos körökben, csoportokban egyre inkább erősödik a mindenkivel való elvtelen egység igénye, mint a konzervatív-sztálinista erők túlélési stratégiája. Sokan vannak még - hívta fel a figyelmet -, akik az összefogás jelszavával vagy a legjobb esetben a ,,fontolva haladás,, programjával a konzervativizmus eszméinek és szereplőinek átmentésére törekszenek. Nyomatékosan aláhúzta: őket vagy meggyőzni kell, vagy konfrontálódni velük, mert minden további elvesztegetett idő a párt radikális reformjának kudarcával fenyeget. Rámutatott, hogy a párt különböző szintű vezetésében egyaránt ott találhatók még a hitelét vesztett és a hitelképes személyek. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 13:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (2. rész)
|
A magyar társadalom a régi vezetői gárda alapján ítéli meg a pártot mindaddig, amíg nem hajtjuk végre a radikális megújítást és nem vagyunk képesek megválni a múlt képviselőitől, a ,,politikai múmiáktól,, - húzta alá. Végezetül azt ajánlotta a küldöttek figyelmébe, hogy a jelenlegi tanácskozáson az elvont és formális viták helyett a pártkongresszus érdemi előkészítésére fordítsák energiáikat. A bevezetőt követően néhány technikai javaslat megvitatása után elfogadták a tanácskozás munka- és ügyrendjét. A résztvevők szombaton 10 szekcióban fejtik ki nézeteiket többek között a politikai helyzetértékelésről, a tulajdonreformról, a válságkezelésről és arról, milyen pártot képzelnek el. A küldöttek úgy határoztak, hogy 26 tagú koordinációs tanácsot hoznak létre - Budapest 6, a megyék 1-1, és a hadsereg reformköreinek 1 küldöttje részvételével. Ennek legfontosabb feladata a kongresszusra való felkészülés koordinálása, irányítása lesz. A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjának eddigi tevékenységét sikeresnek minősítette a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. Megerősítte mandátumát a további munkájához, s személyi összetételében is bizalmat szavazott a tárgyalócsoportnak. Mindezt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondta el, eleget téve annak az elfogadott javaslatnak, hogy a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától beszámolót kértek a KB pénteki üléséről a küldöttek. Jassó Mihály véleménye szerint a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választójogi törvényről valószínűleg megegyezés születik, a választás időpontjában azonban az MSZMP-n belül sincs egységes álláspont. A mérvadó szempontnak azonban az ország kormányozhatóságának fenntartását tartotta, hangsúlyozva, hogy a kormány és a parlament munkáját nem lehet ellehetetleníteni. A KB döntött arról is, hogy a pártvagyonról a kongresszus előtt kell számot adni, precíz, átlátható vagyonleltárt kell készíteni, a párttagság és a társadalom számára is megnyugtató módon, indulatok nélkül rendezve az ügyet. Miután azonban a taglétszám, a tagdíj mértékének csökkenése és felhasználásának átcsoportosítása nagymértékben megcsappantja a pártnak a gazdálkodásra szánt anyagi eszközeit, meg kell találni az MSZMP önfenntartásának mindenki számára elfogadható módját. Erről a kongresszus dönthet. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (3. rész)
|
A pártszerveződés kérdésében a KB korábbi és jelenlegi álláspontja között nincs minőségi különbség - emelte ki a továbbikban Jassó Mihály. Ebben a kérdésben - szerinte - művita zajlik, mert a politikai tevékenység lényege, hogy a pártszervezetek és a kommunisták a közéletben minél intenzívebben vegyenek részt, s a közélet általában nem a termelőtevékenység folyamata. A helyszínt bízzák az adott kollektívára, de azt szigorúan ki kell kötni, hogy a termelésszervezésnek és vezetésnek nem lehet szerves része a pártszervezet, s annak döntéseiben sem lehet meghatározó tényező. A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bizottság a kormány álláspontjával ért egyet, mert a konfliktus vállalása nélkül egy-két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztességes szakszervezeti politikája, nem volt és még most sem alakult ki, holott a KB elismerte ennek szükségességét. Végezetül szólt arról, hogy a Központi Bizottság elnapolta két szakszervezeti KB-tag - Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára - lemondási kérelmének megtárgyalását. A plenáris ülés záróakkordjaként a reformköri mozgalom két tagja mondta el rövid előadásban gondolatait. Lovászi József a reformkörök helyzetét, a Szeged óta megtett utat vázolta. Bírálta a vezető reformpolitikusokat, hangsúlyozva, hogy nem jött és nem jön létre közöttük, valamint a reformkörök között állandó, szerves munkakapcsolat. Közülük többen mintha némi arisztokratikus távolságtartással viseltetnének a reformkörök köznemessége iránt. Jóval termékenyebb kapcsolatot reméltek a vezető reformgondolkodókkal és tudósokkal is, hiszen az a tétel, hogy a legjobb reformgondolatok sem válnak valóra politikai mozgalom nélkül, fordítva is igaz. Szántó Miklós - a tanácskozás legidősebbje - elsősorban a reformköri mozgalom jelentőségét taglalta. Ő is foglalkozott a politikai vezetéssel, kijelentve: a többpártrendszer realitás, az MSZMP versenyhelyzetben van, de vezetői ezt csak mondják és nem hiszik. A vezetésnek nincs politikai és erkölcsi veszélyérzete - idézte a reformkörök egyik képviselőjének véleményét, aláhúzva, hogy a választásokon csakis akkor érhet el a párt tisztességes eredményt, ha meggyőző és hiteles válaszokat képes adni a jelen legfontosabb kérdéseire. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az MSZMP Reformköreinek II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Megmutatkozott annak az eredménye, hogy az MSZMP Központi Bizottságának jelenlegi tagjait ,,értékelő,, bizalmi szavazás rendezéséről a tanácskozás szervezői csak előzetesen adtak tájékoztatást - ám akkor a nemzetközi sajtó révén hozták a világ tudomására. Az MSZMP reformkörei II. országos tanácskozásának küldötteit azonban úgy tűnik váratlanul érte a közvéleménykutatás szándéka: a résztvevők alig fele szavazott valaki mellett vagy ellen. A hivatalosan meg nem választott szavazatszámláló bizottság mindössze annak a tiz KB-tagnak a nevét hozta nyilvánosságra, akikre a legtöbben voksoltak. Ők abc sorrendben a következők: Berend T. Iván, Csáki Csaba, Horn Gyula, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tőkei Ferenc és Vastagh Pál. Az MTI értesülése szerint ezen a listán először 25 név szerepelt, de nem tudni kik és milyen felhatalmazás alapján úgy döntöttek, hogy csak tiz nevet tárnak a nyilvánosság elé. A szavazólapokat pedig már a tájékoztatás előtt megsemmisítették. Így azt sem lehetett megtudni, kinek a neve maradt egyáltalán a listán, kié nem, s javasoltak-e újabb személyeket. Arról sem szól a fáma, hogy pontosan hányan szavaztak és a tíz politikus egyenként hány voksot kapott. A bizalmi szavazás egyébként a tanácskozás első napján délelőtt zajlott le. Többen úgy vélekedtek, hogy a szavazás célja félreérthető volt és így jónéhányan azoknak a nevét jelölték meg, akiket nem akarnak látni tovább a Központi Bizottság soraiban. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (5. rész)
|
A szekcióülések a késő délutáni órákban fejeződtek be. Az ott elhangzott javaslatokat még szombaton este, illetve vasárnap délelőtt összegzik a küldöttek, s ennek alapján öntik végleges formába a reformkörök platformját. Az esti plenáris ülést megelőző vacsorán Németh Miklós, az MSZMP Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke mondott pohárköszöntőt. Elöljáróban utalt azokra a találgatásokra, hogy személy szerint ő maga a párt melyik frakciójához vagy szárnyához tartozik. Leszögezte: mindig az vezette és az vezeti majd a jövőben is, hogy azokkal haladjon együtt, akik felelősséget éreznek a nép, a nemzet, a társadalom iránt, s egyértelműen elkötelezettek a modellváltás programja mellett. Hosszasan fejtegette a párt megújulásának és választási győzelmének esélyeit, részletesen taglalva ebben a folyamatban a reformköri mozgalom szerepét. A pártban most tapasztalható élénkség nem kis mértékben az alulról jövő kezdeményezések nyomán kibontakozott és ma már egyre izmosodó reformkörök munkájának eredménye - hangsúlyozta. Az MSZMP Központi Bizottságának, de a reformmozgalomnak is történelmi felelőssége van itthon és a világ előtt egyaránt. Nem kisebb a tét, mint a demokratikus, békés átmenet feltételeinek megteremtése, s ebben egy megújuló, reformelkötelezett MSZMP új hangjának megjelenése. Fontos, hogy a párt programjában, szervezetében, személyi, vezetési összetételében megújulva állhasson a nép elé. Ám ha ismét kudarcba fulladnának a reformkísérletek, annak beláthatatlan következményei lennének a térség - elsősorban a Szovjetunió, de más országok - modellváltása tekintetében is. Németh Miklós kijelentette: bízik a reformok megvalósulásában, s hogy azonban az MSZMP meghatározó tényezőként képes közreműködni. E meggyőződésében megerősítette a reformkörök mostani tanácskozása, az egyszerű, becsületes, tisztességes párttagok tenniakarása. A megújulásra esélyt lát azért is, mert a reformok iránt a nemcsak szavakban elkötelezett párttagok mellett mindig ott voltak és vannak azok a pártonkívüliek is, akik tetteikkel, kiállásaikkal kivívták a társadalom megbecsülését. Véleménye szerint ha a reformkörök nem a kizárólagosságra, hanem minden, a jövőért, a felemelkedésért tenni akaró erővel együttműködésre törekednek, s így meghatározó tényezővé válnak a pártkongresszuson, akkor a plénumot követően a párt talpra fog állni, és figyelmét a választásokra koncentrálhatja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 21:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)
|
Németh Miklós a reformkörök önálló platform-alakítási szándékával összefüggésben felvázolta azt az MSZMP-n belül kialakult két fő irányvonalat, amely köré sok és sokféle létező platform, illetve program csoportosítható. Az egyik fő áramlat radikálisan szakítani kíván az eddigi modellel, s a másik is reformokat hirdet, de az eddigi módon, tehát sok kompromisszummal és lassabban akarja végrehajtani a változtatásokat. Szerinte az olyan párt, amely ezt a sokszínűséget kompromisszumokkal akarja feloldani, nem fog megújulni, nem bízhat abban, hogy nyerni fog a nyílt, szabad és demokratikus választásokon. A megújulási folyamattal összefüggésben önkritikusan szólt a pártvezetés hibáiról. Elismerte, hogy a vezetés nem mindig volt ura a folyamatok irányításának. Olykor az események után kullogott, és előfordult az is, hogy a párttagság véleményének kikérése nélkül döntött fontos kérdésekben. Cáfolta viszont, hogy a párt bármely vezető testülete döntött volna a választások időpontjának előrehozataláról. Kijelentette: erről csak a párttagság véleményének ismeretében foglalnak állást. Végezetül kitért a kormány munkáját ért kritikákra is, majd megerősítette azokat az információkat, amelyek a Központi Bizottság pénteki üléséről a közvélemény előtt ismeretessé váltak. Az esti plenáris ülés kezdetén ismertették a küldöttekkel Horn Gyula külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a reformkörök és alapszervezetek kezdeményezései, törekvései segíthetik a párt kijutását a mostani súlyos helyzetből. A reformkörök tevékenységében az új típusú marxista párt kialakulásának egyik fő zálogát érzékeli. Szerinte elképzeléseiket akkor válthatják valóra, ha az elhatárolódás, az új elvek megfogalmazása mellett az egész baloldali mozgalom belső szolidaritásának erősítésére szintén gondot fordítanak. A levélben kifejezte meggyőződését, hogy a színvonalas politikai vitakultúra révén a reformkörök utat találhatnak a megújulást akaró, de régi nézeteiktől és ideológiai beidegződéseiktől nehezen szabadulni tudó, kommunista meggyőződésű párttagok tekintélyes részéhez is. Horn Gyula bízik abban, hogy a párt tagjainak többsége mielőbb felismeri, tudomásul veszi és elismeri a reformkörök szándékának tisztességét és maga is cselekvő támogatója lesz a mozgalomnak. A tanácskozás vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|