|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az észak-magyarországi térség - különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye - társadalmi, gazdasági helyzetéről készített előterjesztést.
A kormány megtárgyalta a hosszú távú lakáskoncepció szakmai-társadalmi vitaanyagát. A Minisztertanács elfogadta az Állami Számvevőszékről rendelkező törvény tervezetét. Határozatot hozott továbbá az állami ellenőrzési rendszer korszerűsítéséről. A kormány elfogadta az 1989. évi állami költségvetés egyensúlyát javító intézkedések végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri előterjesztést. A Minisztertanács módosította a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló rendeletet. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt megbizott szóvivő és Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait a Minisztertanács napirendjén szereplő témákról. Elsőként Horn Gyula szólt a magyar külpolitikát érintő aktuális kérdésekről. Elmondta, hogy jelenleg 15O-2OO ezer NDK-beli állampolgár tartózkodik Magyarországon. Növekszik azoknak a személyeknek a száma, akik nem kivánnak visszatérni hazájukba. A kormány és szervei folyamatosan foglalkoznak e kérdéskörrel, az utóbbi napokban két rendkivüli kabinetülés is volt e témában. A külügyminiszter hangsulyozta: nem áll érdekünkben, hogy nőjön azoknak a száma, akik itt kivánnak maradni. Ugyanakkor szólt arról is, hogy eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem fordult a magyar hatóságokhoz, hogy menekültstátusztkapjon. A magyar kormányzati szervek intézkedéseik során igyekeznek a lehető leghumánusabban kezelni a hozzájuk fordulók ügyét. Elmondta azt is, hogy a két német állammal folyamatos a kapcsolattartás, s a hazájukat elhagyni kívánókat a nemzetközi vöröskereszt is jelentékenyen segiti. Horn Gyula szerint a határőrizeti szervek a magyar-osztrák határszakaszon a maximális rugalmasságot tanusitják. A kérdés rendezésére mielőbb szükséges megoldást találni, ez azonban alapvetően a két ország kormányának feladata. A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföldre utazik, köteles betartani az illető ország rendelkezéseit, még akkor is, ha a gyülekezési és véleménynyilvánitási jog előirásai lényegesen eltérnek a miénktől. Szólt arról, hogy a FIDESZ a kormányhoz, illetve a Külügyminisztériumhoz fordult segitségért, ezt megelőzően azonban már intézkedtek a magyar hatóságok, felvéve a kapcsolatot a prágai magyar nagykövetséggel. A külképviselet szakszerű közbenjárása is hozzájárult hét fiatalember szabadon bocsátásához. A még két, őrizetben tartott fiatalember ügyének rendezéséért is mindent megtesznek. Felhívta a figyelmet arra is: nemzeti érdekeinkből kiindulva nyomatékosan hangsulyozzuk szomszédainknak, szövetségeseinknek, hogy ne avatkozzanak a magyar belügyekbe. Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy nem jó, ha a magyarok próbálkoznak meg más szomszédos, szövetséges ország belügyeibe avatkozni. Mindenkinek felelősségteljes magatartást kell tanusitania, abból kell kiindulnia, hogy éppen elég konfrontáció és feszültség van az egyes országok és Magyarország között. Nem szükséges, sőt káros e feszültségeket tovább növelni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A külügyminiszter kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a Határőrség tagjai csak végveszély esetén használhatják fegyvereiket. Tudomásunk van arról, mondta, hogy az NSZK budapesti nagykövetsége egyéni kérések alapján több száz útlevelet adott ki NDK állampolgároknak. Az érvényben lévő államközi egyezmények értelmében hazánk ezt az útlevelet nem akceptálhatja, mert ez megkérdőjelezné az NDK fennhatóságát saját állampolgárai felett. A külügyminiszter egy további kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy meglepődött Alan Cranston szenátor Magyar Hírlap-beli kijelentésén, amely szerint Magyarország csak akkor kap nagyobb segítséget, ha koalíciós kormány irányítja majd az országot. Ezt a véleményét Bush elnök közelmúltben tett budapesti látogatására alapozta, amelynek során azonban szó sem esett ilyen feltételekről. Furcsának ítélte a szenátornak azt a megnyilatkozását, amely szerint csak a választásokat követően döntenek a magyar adósságok átütemezéséről. Tapasztalataink szerint a nemzetközi monetáris szervezetekkel fenntartott kapcsolatainkban eddig nem érzékeltük, hogy együttműködésüket politikai feltételekhez kötötték volna. A nyugat-európai országok nagy többsége, s más államok is, folyamatosan tárgyalnak velünk azokról a konkrét támogatási módozatokról, amelyek a magyar gazdasági életben szükségesek, s egy sor előrehaladott megállapodásunk van előkészületben. Egy további felvetésre reagálva cáfolta, hogy hazánk csupán Romániával szemben lépne fel az ottani magyarság jogainak biztosítása érdekében. Az elmúlt évek során a csehszlovák hatóságoknak is gyakran szóvá tette a szlovákiai magyarság helyzetét érintő problémákat. A Ribbentropp-Molotov paktumot, illetve annak titkos záradékát érintő kérdésre válaszolva közölte: a Szovjetunióban és nálunk is folyik a múlt feltárása, a sötét foltok tisztázása. Ez rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat. Ugyanakkor hozzátette: ami a Szovjetunióban, a Baltikumban vagy akár a Kaukázuson túli köztársaságokban és másutt zajlik, az mindenekelőtt a Szovjetunió belső ügye. Véleménye szerint a Szovjetunióban nem az a járható út, hogy egyes köztársaságokat megpróbálnak kiszakítani a Szovjetunió kötelékeiből. Önállóságuk, autonómiájuk biztosítása alapvető követelmény, de erre a ,,kiszakadás,, nem a legmegfelelőbb megoldás. A lengyelországi helyzetet értékelve azt törvényszerű folyamatnak ítélte a magyar külügyminiszter. Az ország krónikus gazdasági válságba jutott, s ennek megoldására mindezideig nem találták meg a megfelelő kiutat. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
Üdvözölte Lech Walensanak azt a kijelentését, amely szerint nem teszi kérdésessé Lengyelországnak a Varsói Szerződéshez való tartozását. A külügyminiszter fontosnak tartotta, hogy az új kormányban megfelelő helyet kapjanak a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői. Horn Gyula közölte azt is, hogy hazánk és Románia között 1990 februárjában jár le a kettős állampolgárságról kötött egyezmény érvényessége. Az ezt megelőző 6 hónap során kell nyilatkozniuk a feleknek további szándékukról. E 6 hónap lényegében most kezdődött el, s februárig lesz lehetőség nyilatkozni ezügyben. Döntés tehát még nincs e kérdésben. Egy másik tudósító kérdésére válaszolva közölte, hogy ez év szeptemberében, de legkésőbb októberben megnyílik a menekültügyi főbizottság budapesti irodája. A választások időpontját firtató kérdésre válaszolva a külügyminiszter minden lehetséges időpontot elképzelhetőnek tartott, ez azonban jórészt attól függ, hogy miben tudnak megállapodni a háromoldalú tárgyalásokon, és azt követően miként dönt a parlament. Ezután Bajnok Zsolt ismertette az ülésen szereplő napirend témáit. Az észak-magyarországi regionális fejlesztési koncepció mintegy másfél-kétéves előkészítő munka nyomán született, lényegében Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye helyzetén kíván javítani. A kérdéskör jelentőségét érzékelteti, hogy a népesség 15 százaléka él e régióban, amely az ország területének egyhatodát adja. A kormány a koncepciót rendkívül értékesnek ítélte, modellértékűnek tartja, mert a társadalmi, gazdasági problémákat komplexen, mélyrehatóan elemezve vizsgálja. A legfontosabb elemei: a megye szellemi életének felzárkóztatása, legalábbis az ország jelenlegi szintjére; a gazdasági szerkezet korszerűsítése; a mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása; illetve a három megye infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztése. Az intézkedési terv-program része a területfejlesztési- és a foglalkoztatási alap hatékony és emelt szintű felhasználása, a közhasznú munkaalkalmak bővítése, a korengedményes nyugdíjazások feltételeinek módosítása, könnyebbé tétele, a vállalkozás élénkítése. Szó van a nyereségadó-kedvezmények kiterjesztéséről, az újonnan foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékának mérsékléséről is. (folyt. köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Az intézkedések sorába illeszkedik többek között egy regionális pénzintézet létrehozása, vagy egy világbanki hitelből finanszírozandó regionális átképzési központ működésének megkezdése is. Borsod megyében 1990 és 1992 között 12-13 ezer, 1993 és 1995 között pedig 8-9 ezer új munkahelyet kell teremteni, hogy a foglalkoztatási gondok enyhüljenek. A kormány három tárca előterjesztésében tárgyalt a hosszú távú lakáskoncepcióról. Rendkívül élénk, lényegében politikai vita folyt e kérdésről. A Minisztertanács az előterjesztést csupán alapnak tekinti, amelyet a parlamenti bizottságok is megvitatnak majd, s felvetődött az is, hogy véleményt, javaslatot kérnek a legkülönbözőbb alternatív szervezetektől, társadalmi mozgalmaktól, s egyáltalán minden fórumtól, testülettől, amelynek építő elgondolása van e kérdésről. Napirenden szerepelt az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezet is. Az elgondolás szerint a számvevőszék 1990 január 1-jével kezdené meg működését, az Országgyűlés ellenőrző szerveként elsődleges feladata a költségvetés ellenőrzése lenne, felügyelné a Nemzeti Bankot, s a Társadalombiztosítási Alapot is éppúgy, mint az állami támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél és a pártoknál. A tanácsok ellenőrzése nem tartozna hatáskörébe, hiszen azok mint önkormányzati szervek, saját maguk teremtik meg szükségleteik és igényeik szerint az ellenőrzés megfelelő formáit. Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy abban megoszlanak a vélemények, legyen-e a kormányzatnak is saját ellenőrző szerve. A többség amellett érvel, hogy ,,különbejáratú,, ellenőrző szervre nincs szükség, ha azonban elengedhetetlen az ellenőrzés, eseti megbízással, fölkéréssel, minden további nélkül gyakorolhatja ellenőrző funkcióját a számvevőszék. A kormány megvitatta az állami költségvetés egyensúlyát javító csomagterv végrehajtásáról szóló előterjesztés is. Ezt a parlament ez év májusában, a költségvetési hiány csökkentésére fogadta el. A mintegy 47 milliárd forint kihatású programból eddig 41 milliárdos megtakarítás vagy bevételi többlet keletkezett. A honvédelem területén, illetve az egyéb fegyveres testületek támogatásának csökkentése révén több mint 4 milliárd, az igazgatási kiadások csökkentésével 1.2 milliárd, a társadalmi szervezetek és a SZOT támogatásának csökkentésével több mint negyedmilliárd, a személyi jövedelemadó többletének elvonásával 6.5 milliárd, a költségvetés felhalmozási kiadásainak csökkentésével pedig mintegy 2 milliárd forinttal javult a költségvetés pozíciója. (f.k.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A kormány ülésén a belügyminiszter terjesztette elő az egyes megyék történelmi nevének visszaállítására vonatkozó minisztertanácsi rendelet-tervezetet. Az elmúlt időszakban helyi kezdeményezések nyomán széles körű igény fogalmazódott meg a történelmi csengésű, a tájjelleget kifejező patinás megyék neveinek visszaadására. Szolnok megyéből például Jásznagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmárból Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komáromból pedig Komárom-Esztergom megye lenne a jövőben. A Minisztertanács a kérésekkel és javaslatokkal egyetért, a változás jogszabályi bevezetésének 1990 január 1-jétől nincs semmilyen akadálya. A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a kritikai észrevételek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem veszi figyelembe a szakszervezeteknek az életszínvonalra vonatkozó javaslatait. Emlékeztetett arra, hogy az idei népgazdasági terv előkészítése során eredetileg 6-8 százalékos bérnövekedéssel és 12-15 százalékos fogyasztóiár-szinvonal növekedéssel, mindezek következtében mintegy 6 százalékos reálbér-csökkenéssel számoltak. Az 1988 novemberi SZOT-kormány találkozón, mivel a szakszervezetek a 6 százalék körüli reálbér-csökkenést nem fogadták el, olyan kompromisszumos megállapodás született, hogy az eredetileg 2 milliárd forintos központi bérintézkedések keretösszegét 4,1 milliárd forintra emelik. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1988 decemberében - 6 százalékos átlagos bérnövekedést véve alapul -, ajánlásokat fogalmazott meg a bérek minimálisan 3, maximálisan 10 százalékos növelésére. Ez év februárjában az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén arról született döntés: márciusra előrehozzák a jogszabályban rögzített minimális bér 3 ezer forintról 3.700 forintra történő fölemelését, és ez év október 1-jével 4 ezer forintra növelik a legkisebb kifizethető bért. A májusi SZOT-kormány találkozón a Minisztertanács - a SZOT kezdeményezésére - elhalasztotta a víz- és csatornadíjak tervezett emelését és a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat érintő szociálpolitikai intézkedésekről állapodott meg. A SZOT és a kormány közötti megállapodások végrehajtása érdekében az Országok Érdekegyeztető Tanács június 2-i ülésén 500 millió forintos nagyságrendű többlet központi bérintézkedésekről határoztak, amelyek a MÁV-ot és a művészeti dolgozókat érintették. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
A SZOT és a Minisztertanács között egyetértés volt abban is, hogy a megállapodások végrehajtását a tényleges bér- és árfolyamatok alakulásának tükrében lehet hitelesen megítélni. A fogyasztói árak 16-17 százalék körüli ütemben nőnek. Beletartozik a reális képbe, hogy a munkások és alkalmazottak munka(tagsági)viszonyból származó bevétele ez év első 7 hónapjában 17 százalékkal nőtt. A társadalombiztosítási kifizetések ugyanez idő alatt 17,7, a nyugdíjkifizetések 16,5 százalékkal emelkedtek. Azt is figyelembe kell venni, hogy például az iparban az első félévben a bruttó átlagbér 21,9 százalékkal emelkedett, igaz, ezen belül jelentős a szóródás. A kialakult helyzet nincs összehangban a gazdaság teljesítményével, és reális lehetőségeivel. A kormány továbbra is kész az együttműködést előmozdító eszmecserére. Tekintettel arra, hogy a bérek kérdése nem rendezhető pusztán a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány közti megállapodásokkal - ebben szerepet kell kapniuk a munkáltatói, a szövetkezeti és a vállalkozói érdekképviseleti szervezeteknek is, - kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésének összehívását. A kormány kifejezi reményét, hogy a piacgazdaságba illeszkedő központi és helyi érdekegyeztető fórumok működése a jövőben eredményesebben szolgálja a szociális és foglalkoztatási konfliktusok megelőzését, vagy a valamennyi érdekelt fél által elfogadható feloldását. A szóvivő a lakásgazdálkodási koncepciót érintő kérdésre válaszolva kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs olyan alternatíva a javaslatban, amelyikkel jó szívvel egyetértene a társadalom minden rétege. Egyértelmű, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapotában a költségvetés az évi mintegy 80 milliárdos lakáscélú támogatást képtelen elviselni. Arra kell módot találni, hogy a költségvetési teher valamelyest csökkenjen, másrészt pedig a támogatásokban valóban a leginkább rászorulók részesedjenek. A kormány konkrét részkérdésekbe nem ment bele, de a szóvivő emlékezete szerint éppen a miniszterelnök szájából hangzott el az a megjegyzés, hogy elképzelhetetlennek tartja a lakáshitel-szerződések visszamenőleges megváltoztatását. Ez sem jogilag, sem politikailag, sem morálisan nem elfogadható. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|