|
|
 |
|
 |
- A magyar gazdaság - 1. folyt.
|
Ok maga a sorbanállás is - szóval egy hólabdaszerű hatás - hiszen
sok vállalat éppen azért nem tud fizetni, mert maga is vár a pénzére.
És ok a - nem tudom másképp mondani - ok a dzsungel törvénye, amely a
vállalatközi kapcsolatokban Magyarországon gyakran érvényesül.
Egyszerűen úgy, hogy az adós késve, vagy egyáltalán nem fizet. És
sokszor azért nem fizet - nem azért mert nem tud fizetni - azért nem
fizet, mert az adóssal szemben a szállító kiszolgáltatott helyzetben
van. Például az adós egy nagyvállalat és a szállító egy
kisszövetkezet. Sajnos erről van szó, itt tartunk. És ok a
bizonytalanság, a bizalmatlanság, a tájékozatlanság légköre, amely
körülveszi a vállalatok közötti kapcsolatokat.
Most jellemező az, hogy a négy évvel ezelőtt bevezették a váltó
intézményét Magyarországon, és akkor azt remélték az illetékesek,
hogy a sorbanállást - mely már akkor is krónikus jelenség volt -
ezáltal leépítik, hiszen a váltóval - mint tudjuk - fizetni (...).
Csakhogy kiderült, hogy többnyire nem állítanak ki váltót, mert ez
arra kényszerítené az illetőt, hogy - mondjuk hat hónapon belül -
feltétlenül fizetnie kell, nincs mese. De ki tudja azt, hogy mi lesz
hat hónap múlva? - erre nem mernek vállalkozni, és jellemző módon
sokan nem is kívánják elfogadni a váltót, mert nem ismerik az adóst,
aki kiállítaná, nem ismerik a pénzügyi fizetési helyzetét:
bizalmatlanok. Tehát ez azt mutatja, hogy hiába vezetik be a
piacgazdaságnak az egyes jellegzetes eszközeit, mint például a váltót
is, ezzel nem megyünk sokra, hogyha maga a piac nem kezd működni, a
piaci viszonyok nem lépnek működésbe.
- Köszönöm a beszélgetést, Vadász Jánost hallották. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|