Rendszerváltás és az MTI

	A bányászszakszervezet központi vezetőségének ülése (1. rész)
1989. augusztus 8., kedd - A bányászok elítélik a pénzügyi-gazdasági szabályozás jelenlegi rendszerét, mivel az visszatartja, erősen fékezi a termésszerkezet átalakítását s a csúcstechnológiák elterjesztését - állapítja meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülésén megfogalmazott állásfoglalás. Az Országos Érc- és Ásványbányáknál négy évvel ezelőtt megkezdett jelentős termelési szerkezet-átalakítás kedvezőtlen fejleményei, tapasztalatai indokolják ezt a véleményt. A vasérc, valamint az ólom-cink veszteséges termelése helyett ugyanis 12 féle nyereséges termék, közöttük újabb ásványi anyagok, őrlemények feldolgozását oldották meg, korszerű technológiával, ám az inflálódás és a szabályozó változásokkal együtt járó elvonások miatt az új termékek nyeresége erősen csökkent, sőt több cikkük veszteségessé vált. Az idén így a mintegy három milliárd forintos bevételből alig 10-20 millió forint nyereségre számíthat a nagyvállalat. Ebből is következik: többéves fejlesztés tehát csak korrekt szabályozó rendszer feltételei mellett képzelhető el. Súlyosan érintette a nagyvállalatot az is, hogy lakossági tiltakozásra le kellett állítani Gyöngyösorosziban az országszerte sok környezeti gondot okozó használt akkumulátorok elhelyezésének és környezetkímélő feldolgozásának megoldását szolgáló beruházását. A tervezett eljárás az NSZK-ban és Ausztriában is csúcstechnológiának számít, olyannyira, hogy az ottani nagyon szigorú szabványban előírt ólommennyiségnek csak elenyésző része, mindössze 1/8-a távozik a füstgázban. A beruházás elutasítását tehát környezetvédelmi túlkapásként értékelik. Ezért a szakszervezet központi vezetősége felemeli szavát minden olyan ál-környezetvédelmi tiltakozás ellen, amely az ésszerű és alapvetően környezetvédelmi fejlesztéseket értelmetlenül gátolja, meghiúsítja. A testület áttekintette a bauxitbányászat új helyzetét, amely a Hévizi tó védelmében hozott kormányzati döntéssel bezárásra ítélt nyírádi bányák leállításával áll elő. A Magyar Alumíniumipari Trösztnek ugyanis a következő években 2,5 milliárd forint értékű veszteséget kell kigazdálkdonia. A kieső bauxitvagyon pótlására meg kell gyorsítani új bányák indítását, és külföldi bauxitra is szükség lesz. A behozatallal egyidejűleg fokozatosan meg kell szüntetni a magyar bauxit csehszlovákiai exportját. A hazai alumíniumiparnak viszont létfontosságú, hogy meghosszabbítsák a kölcsönös előnyökön alapuló magyar-szovjet timföld-alumínium-egyezményt. (folyt.köv.) 1989. augusztus 8., kedd 17:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »