|
|
|
|
Thatcher tudja, hogyan kell (állam)háztartást vezetni
|
-----------------------------------------------------
München, 1990. szeptember 18. (SZER, Magyar híradó, Rentoul Ferenc) - A brit miniszterelnök magyarországi látogatásának jelentőségét ma még korai lenne értékelni, de arról már beszélhetünk, hogyan is látják abban a szigetországban a kis Magyarországot, az ott végbemenő változásokat, amelyeket Margaret Thatcher képvisel.
Angliában minden felvilágosodottabb újságolvasó tudja, hogy Magyarország az az ország, mely zömében a művészetekben, a sportban, sőt a politikai fejlődésben is kis lakosságát messze meghaladó arányban ért el egészen kimagasló eredményeket.
Hogy Magyarország a második világháborúban a hitleri Németország mellé kényszerült, azt tudják az emberek, de Magyarországot, mint hadviselő felet nemcsak, hogy nem gyűlölték, de nem is igen vették komolyan.
Nagyon is komolyan vették azonban, hogy a magyar nép volt az első, mely 1956-ban fegyveres kiállással és óriási véráldozattal nemcsak megpróbálta megdönteni a kommunizmust, hanem meg is döntötte úgy, hogy a párt romokban hevert, míg csak a szovjet szuronyok és tankok nem állították vissza az elvtársak mondvacsinált szocializmusát. Ezért fogadta be Anglia akkor korlátlanul a magyar menekülteket.
Mindez még jóval azelőtt történt, hogy Margaret Thatcher kilépett volna az angol politika színpadára. Az angol miniszterelnök már korábbi magyarországi látogatása alkalmával is megmutatta, hogy még egy akkori parancsuralmi ország fővárosában sem rejti véka alá a rendszerről alkotott véleményét, azóta pedig sok minden történt, úgyhogy Margaret Thatchernek igazán minden oka megvolt nagy helyesléssel fogadni a magyarországi fejleményeket. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Thatcher Budapesten - 1. folyt.
|
És hogy alakul a helyzet az ellenkező irányból? Mint a Times mai számában oly helyesen megállapítja, az alatt a tizenegy év alatt, melyet Thatcher az angol kormány élén töltött, itt Angliában nagyjából megvalósította azt, amiért a magyarok évek óta küzdöttek, és ami után áhítoztak: felgöngyölte és felszámolta nemcsak a szocializmus hamis tanait, hanem mindazt, ami ezekből következett - az elburjánzott bürokráciát, a Csáki szalmája elvének alapján egyre nagyobb veszteséggel dolgozó állami vállalatokat. És általában azt hirdette, hogy mindenki igyekezzék megállni a maga lábán, s ne várja, hogy majd az állam gondoskodik róla, és így a szájába repül a sült galamb.
Ezért nem is próbált megalkudni olyan felemás "üssük agyon, de ne nagyon " jellegű újabb vágású kommunistákkal, mint például Lengyelországban Rakowski, Kelet-Németországban Krenz vagy Magyarországon Pozsgay. Ez a magyarázata az angol miniszterelnök népszerűségének Kelet-Európában.
A Nagycsarnokban tett egykori látogatása lényegében jelképes volt. Margaret Thatcher, mint jó háziasszony tudja, hogyan kell háztartást vezetni, és az államháztartás alapja sem lehet más, mint az egyre terjedő magánszektorban kiépítendő piacgazdálkodás. +++
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|