|
|
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt. köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|