|
|
|
|
Készül a szénbányászati program - államtitkári tájékoztató (1.
rész)
|
1990. július 9., hétfő - Augusztusban a kormány elé viszik a
szénbányászat jövőjéről szóló átfogó koncepciót, főként pénzügyi
vonatkozásait a Parlamentben is megvitatják, és konzultálnak a
nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is - közölte hétfőn az
újságírókkal Auth Henrik ipari és kereskedelmi államtitkár.
Auth Henrik elsősorban azért tartott sajtótájékoztatót, hogy a kormány és az ipari tárca nevében tisztázza a Márkus hegyi bányász-sztrájk nyomán keletkezett ,,információs zűrzavart,, , mert szerinte sok félinformáció, torzított közlés látott napvilágot. Az államtitkár úgy vélte: a bányászokat érintő kérdésekben maguk a bányászok és a helyi munkástanács sem voltak kellően tájékozottak, sok egyéni, helyi sérelemre, gondra akartak központi orvoslást. Ráadásul az érdekképviseleti szervek egymás közötti harca is tükröződött az egész ügyben. A kormány legitimnek tekinti az összes érdekképviseletet, a munkástanácsokat is, s valamennyivel konszenzusra törekszik. Ha ez nem így jönne létre, akkor a szükséges kemény intézkedések nem hajthatók végre - tette hozzá.
A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy a szénerőművek és a lakosság igényeinek kielégítésére a lehető leggazdaságosabb fejlesztési megoldást választja. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a hazai szénvagyonra alapozzák a programot. Ennek érdekében szükséges a szénáremeelés, ám egy azonnali áremelés további inflációs nyomást jelentene. A jövő év elején azonban 15 százalék körüli árnövekedés elkerülhetetlen. Fontos, hogy felszámolják az ágazat tetemes adósságállományát is, ennek összege meghaladja a 41 milliárd forintot, ehhez jön még az évi 3 milliárdos ágazati veszteség és a sorbanállás miatti 7 milliárdos hiány. Az adósság nagyobb részének leírásához, jelentős forrással rendelkező, nagy hatáskörű szervezetet hoznának létre. Az ágazati programban egy adott határköltségszint alapján rangsorolnák a szénaknákat, és ha szükséges, sor kerül aknabezárásokra. Mindez kihatással lesz a múlt heti tárgyalásokon elhatározott béremelésre is. Mint emlékezetes, a bérek 50 százalékos emelése a Márkus hegyi sztrájk egyik fő követelése volt. A megegyezés szerint az emelés nagyobb részének a forrását a vállalatnak kell előteremtenie racionalizálással, költségcsökkentéssel. A megoldás tehát elsősorban nem kormányzati kérdés, állami támogatás e célra nem adható. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|