|
|
|
|
Mlynár-interjú (1. rész)
|
1989. augusztus 6., vasárnap - Az 1968-as ,,prágai tavasz,, egyik vezető politikusa, Zdenek Mlynár szerint a Csehszlovákiában tervezett gazdasági reformlépések megvalósítására a társadalmi légkör megváltoztatását, és olyan demokratizálási folyamatot feltételez, amilyen a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon tapasztalható. Mlynár a napokban Budapesten járt abból az alkalomból, hogy a Vita kiadónál megjelent ,,A prágai tavasz... és ősz,, című könyve. Rövid magyarországi tartózkodása alatt interjút adott a TV2 Napzárta című műsorának és a Magyar Rádiónak, s beszélgetést folytatott az MTI munkatársával.
Zdenek Mlynár, aki 1946-ban, alig 16 évesen lépett be a Csehszlovák Kommunista Pártba, majd az ötvenes évek elején Moszkvában végzett jogi tanulmányokat, 1968-ban a Dubcek-féle vezetés egyik kulcsembere, a CSKP Központi Bizottságának titkára volt. 1970-ben kizárták a pártból, 1977-ben emigrált. Azóta Ausztriában él: a laxenburgi Külpolitikai Intézet tudományos munkatársa, az innsbrucki egyetem politológia-professzora. Visszaemlékezéseinek eredeti címe: ,,A Kreml felől jő a fagy,,. A könyv, Bába Iván fordításában, új címmel, a napokban került a magyar könyvesboltokba. Mlynár rendkívül kedvezőtlenül vélekedett a csehszlovák vezetés - szerinte ,,félszívvel,, - meghirdetett gazdasági reformterveiről. Utalt arra, hogy az elmúlt húsz évben a csehszlovák gazdaság lemaradása növekedett a Nyugathoz képest. A reformok nem lehetnek sikeresek, ha nem kapcsolódnak össze a társadalom demokratizálásával - jelentette ki. Mlynár - Kelet-Közép-Európa szempontjából - továbbra is nagyon fontos tényezőnek tartja a ,,Moszkvából fújó szelet,, , amely - ismerte el - ma már nem fagyos, hiszen Gorbacsov nem akar az úgynevezett Brezsnyev-doktrína szellemében cselekedni. Hangsúlyozta azonban, hogy csak a gyakorlatban, például egy esetleges lengyelországi hatalmi válsághelyzet esetén lehet majd megítélni, mit hajlandóak elfogadni Moszkvában. (folyt. köv.)
1989. augusztus 6., vasárnap 11:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mlynár-interjú (2. rész)
|
Mlynár - a csehszlovákiai helyzetről szólva - úgy vélekedett, hogy a társadalom többsége akarja a politikai rendszer megváltoztatását, a pluralizmus és a parlamenti demokrácia bevezetését - ez utóbbira a két világháború közötti Csehszlovákia szerinte működő példát mutatott -, ám jelenleg inkább az óvatos kivárás a jellemző a lakosság részéről. Ennek indokát abban látja, hogy az átlagpolgár alapvetően nem él rosszul, ugyanakkor még mindig munkál benne az 1968-as kudarc emléke. Ez a polgár azt is látja, hogy a Szovjetunióban sztrájkok vannak, s hogy Lengyelországban kibontakozott ugyan a politikai reform, de nincs mit enni - tette hozzá. Mlynár megfogalmazása szerint a húsz éve hatalmon levő csehszlovák vezetést és a lakosságot jelenleg egyetlen közös jellemző, a pesszimizmus köti össze. Hangsúlyozta: a ,,Néhány mondat,, című ellenzéki felhívás - amely elérkezettnek nevezi a rendszerváltás idejét, és demokratikus vitát szorgalmaz - alapvető követeléseknek ad hangot. Mlynár szerint Csehszlovákiában is a parlamenti demokrácia lehet a jövő útja. A megvalósítás nehézségeit úgy fogalmazta meg, hogy alulról ugyan megvan erre az igény, felülről azonban nincs meg a lehetőség: a CSKP-n belül ma nincs jelen a szükséges demokratikus potenciál. Zdenek Mlynár szerint helyes volna, ha a szovjet, a lengyel és a magyar reformerők kimondanák: 1968-ban Csehszlovákiában nem volt ellenforradalmi veszély, s a katonai beavatkozás egy reformkísérlet elnyomását jelentette. Huszonegy év elteltével, saját felelősségére is visszatekintve, Mlynár úgy vélekedett: ,,A sikeres átalakítás belpolitikai feltételei adottak voltak, a külpolitikában viszont alábecsültük Hruscsov leváltásának a jelentőségét,,. Mlynár ma már politikai naivitásnak tekinti azt, hogy eltitkolták a Dubcek-vezetésen belüli szakadást, és a reformfolyamatot fenyegető veszélyeket. Az akkori gárda kudarcot vallott, s a helyzet azóta lényegesen megváltozott. Így a ,,68-asok,, már valószínűleg nem játszhatnak érdemleges politikai szerepet - állapította meg. Hozzátette azonban: Dubcekék jogosan várják el a politikai rehabilitációt, ő személy szerint pedig azt szeretné, ha hazájában - mint elméleti politológus - szabadon kifejthetné nézeteit. (MTI)
1989. augusztus 6., vasárnap 11:45
|
Vissza »
|
|
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az értékpapír-törvény tervezete (2. rész)
|
A tájékoztatási kötelezettség nemcsak a kibocsátás idejére szól, hanem attól kezdve folyamatosan a kibocsátónak éves jelentésében rendszeresen informálnia kell a kötvények, részvények tulajdonosait. Az esetleges lényeges változásokról pedig azonnali tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jogszabály. A törvénytervezet szabályozza az értékpapírok jelentős részének forgalmazását lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapírkereskedőknek, illetve a bizományosoknak átadott értékpapírok kisebb, de a forgalom szempontjából meghatározó részét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni Magyarországon, s ezeket a kötvényeket, részvényeket minden esetben a tőzsdén kell forgalmazni. Mivel a tőzsde teljesen önálló, önkormányzattal rendelkező szervezet lesz, saját testülettel, bizottságokkal fog rendelkezni, amelyek meghatározzák belső működését, ezért a törvénytervezet csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló vagyon el kell hogy érje a 150 millió forintot. Irányító szervezetei közül a két legfontosabb: a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőikből választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzsde tevékenységét a közgyűlések között. A jogszabály tervezet szerint Magyarországon a tőzsdének csak a hivatásos, értékpapírkereskedő vagy broker cégek lehetnek tagjai. (MTI)
1989. augusztus 6., vasárnap 22:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|