|
|
|
|
Az MSZMP ajánlja 3.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai, társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi, állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően, teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi, állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított emberi, állampolgári jogon felül illetik meg. Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói. Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat - jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|