|
|
 |
|
 |
MSZMP-MDF vita (3. rész)
|
Az MDF ideiglenes elnökségének tagja, Bíró Zoltán a cselekvés
sürgető kötelességéről szólt: nemcsak gondolkodni kellene a
demokratikusabb intézményrendszer fejlesztésének lehetőségeiről egy
elmélyült válság közepette, hanem az intézményeknek már működniük is
kellene. Az MDF, amely egy szellemi koalícióként határozza meg
önmagát, a politikai koalíciónak nem látja a feltételeit. A
következő egy-két éves időszakban a felezővonalnak az országgyűlési
választásokat tartva, tárgyalásokat javasolt, amelyeken a felek
tisztázhatják: milyen politikai formákban gondolkodnak, hogyan
képzelik az ország jövőjét.
Kifejtette, hogy az MSZMP-t az új demokratikus szervezet
kétarcúnak látja. Egyik arca azt mutatja, hogy komolyan veszi a
demokratizálódást, s ez azt jelenti, hogy képes lemondani a hatalmi
monopóliumról; a másik nemigen gondolja komolyan a demokratikus
változásokat, mert nem akar lemondani monopóliumairól, s ezekkel
együtt a megrögződött stílusjegyeiről, módszereiről,
eszközrendszeréről. Ezért az MSZMP-nek határozottabban kellene új
arculatát megmutatnia a társadalomnak - mondotta Bíró Zoltán.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma nem látnak kormányképes erőt az
alternatív szervezetek, csoportosulások, pártcsírák között.
Szabad György történész felsorolta azokat a pontokat, amelyekben
az MDF és az MSZMP egyetérthet: mindkét szervezet a közösség
boldogulását akarja, a válságból kiutat keres, az anarchia
elhárítására törekszik, s ellentmond annak az elvnek, hogy a
közösség életét valaha ismét a diktatúra szabályozza.
Csengey Dénes író rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú
hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, mert nem
tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népesség-fogyást, az
elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon
túli nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai
vereséget, nem lévén intézményesült ellenzék, amelytől ezt
elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt
demokratikus reformszárnya tudomásul véve e történelmi vereséget,
levonja ennek konzekvenciáit. Egyszerre és határozott lépéseket kell
tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a
hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|