|
|
|
|
Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
Figyelemre méltó, hogy eközben számosan arról igyekszenek meggyőzni a bizalmatlan közvéleményt, hogy a kormány jellegében immár döntő változás megy végbe. A Magyar Nemzet már hivatkozott vezércikke szerint például perdöntőnek látszik a magyar kormány önállósodási szándéka. Ez az önállósodás természetesen a pártközponttal szemben értendő, jóllehet Németh Miklós továbbra is a kommunista párt Politikai Bizottságának a tagja, és megváltozott összetételű kormánya egy híján még mindig csak párttagokból áll. Az is igaz persze, hogy a kommunista pártban szerveződnek a mélyre ható reformot kívánó erők és Németh Miklós mind nagyobb mértékben támaszkodhat rájuk. Elismerem akár azt is, hogy a PB-tag kormányfő ehhez a párton belüli küzdelemhez igényt tarthat az ellenzék jóindulatára. Ebben az értelemben magam is helyeslem, hogy a május 26-iki tüntetés szervezői alá kívánták támasztani a kormányfő döntését, illetve ezáltal erősíteni kívánták pozícióját a konzervatívokkal és a centrummal szemben. Ám tökéletesen megértem, ha az ellenzéki tömegek keveslik Németh Miklós és a kormány intézkedéseit, sőt erőtlennek tartják szembeszegülését a Grósz-féle csoporttal. A Magyar Nemzet cikkírójának véleményével szemben nem az a perdöntő, hogy a kormánynak szándéka-e az önállósodás, hanem az, hogy valóra váltja-e szándékát. A párton belül sem jelent még minőségi változást, hogy a reformkörök megszerveződnek, miközben Horn Gyula kijelenti, hogy a pártban nincs válság, és ilyen módon elkendőzi a konfliktust, hanem csak a reformerők teljes győzelme hozná meg a fordulatot. Nehéz elképzelni ezt a győzelmet addig, amíg Grósz Károly ül a főtitkári székben és amíg nyíltan meg nem ütköznek a konzervatívokkal. (folyt.)
1989. május 28., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|