|
|
 |
|
 |
Pozsgay-interjú - 5. folyt.
|
Úgy vélem, ezért is került ilyen erőteljesen napirendre a
pártkongresszus követelése, mert a lehetséges legnagyobb
legitimációt szeretné a tagság adni a pártot irányító vezető
erőknek. Ezt én nem akarom egy dodonai válasszal elintézni, mert még
valamit az igazságosság kedvéért szeretnék hozzátenni, hogy az a
gyanúm az elmúlt egy esztendő politikai problémáira visszatekintve,
hogy hibátlanul és bírálhatatlanul nem tudta volna senki vezényelni
ezt a szakaszt, ezt a korszakot. Remélem, majd erre is figyelni
fognak, amikor a kongresszust előkészítik.
- Hadd időzzek most még egy kérdés erejéig ennél a problémánál.
Ön legutóbbi bécsi sajtókonferenciáján - így olvasta az ember a
nyugati lapokban, hírügynökségi jelentésekben - nem zárta ki Grósz
Károly leváltását az őszi pártértekezleten, vagy pártkongresszuson.
- Ezt ugyanabban a szellemben és ugyanazon a módon adtam elő,
ahogy most itt erről beszéltem, és hát ez a kockázat és ez az esély
benne van minden fontos döntésben. Egyébként ezt mint elvi
lehetőséget említettem, abból a megfontolásból és arra gondolva,
hogy itt bontakozik ki előttünk a pártban egy mozgalom, amelyben a
tagság akarja meghatározni a párt politikáját és meghatározni, hogy
kik legyenek vezető személyek. Itt megismétlem, én ezt egy ilyen
elvi lehetőségnek tartom.
- Még mindig a személyi problémákról beszélve. Az Ön személye
körüli problémákról beszélve feltünik az embernek, hogy ellentmondás
van az Ön társadalmi népszerűsége és a pártvezetőségben képviselt
pártja között. Arra gondolok, Ön feltehetően a legnépszerűbb
politikus ma Magyarországon, a társadalom körében sok támogatója
van, Kecskemét és Szeged óta tudjuk azt, hogy az MSZMP-n belül is.
Ugyanakkor ha megnézi az ember a Politikai Bizottság listáját, vagy
a Központi Bizottság összetételét, ott a támogatói közel sincsenek
ilyen arányban Ön mellett, mint a társadalomban, illetve a
párttagságban. Meddig tartható ez a diszkrepancia? (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|