|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (24. rész)
|
Ezért a szövetkezeti törvény korszerűsítése keretében lehetővé kell tenni, hogy önkormányzati hatáskörben a vagyonnövekedés egy része felett a tagok meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorolhassanak. Ez a tagok valódi tulajdonosi érdekeltségének és kockázatának érvényesülésével segítse elő a közös gazdaságok fejlődését. Az ágazati érdekképviselet korszerűsítésének szükségességét indokolva rámutatott, hogy a mai rendszerben megoldatlan az egyes termelő ágazatok szakmai érdekképviselete, márpedig a piaci korlátok, az alkalmazkodás követelménye a termelők részéről ezt nagyon is szükségessé tenné. Ezek szerveződhetnének országosan, de területenként is, az érdekeltek elképzelései, igényei alapján. Indokoltnak látszik egy agrár kamara létrehozása is, amely alulról fölfelé, szigorúan az önkéntesség alapján szerveződve keretet adhatna az élelmiszergazdasági érdekek országos és esetleges területi képviseletének, illetve az ágazaton belüli részérdekek megjelenítésének, egyeztetésének és feloldásának. Az agrár kamara, mint gazdasági érdekképviselet mellett, a mezőgazdasági szövetkezeti sajátosságok képviseletére, a szövetkezeti parasztság érdekvédelmére - megújuló formában - továbbra is szükség van. Iványi Pál a továbbiakban elmondotta: az új agrárpolitikai koncepció egy korábbi változatát véleményezésre megküldték néhány alternatív szervezetnek is. Azóta az agrárpolitika megítéléséről más szervezetek is véleményt mondtak; néhány közülük önálló agrárpolitika kidolgozását kezdte meg. - Az alternatív szervezetek véleményében közösnek mondható az elmúlt negyven év igen éles kritikája, sok esetben az eredmények lebecsülése. Egy részük a szövetkezeteket, az egész szövetkezeti mozgalmat elhibázottnak, sztálinista képződménynek tekinti. Egyesek a jövőt a farmergazdaságokban látják, és új földosztást hirdetnek. Ezek a vélemények a magyar társadalom és gazdaság utóbbi harminc évének azt a talán legsikeresebb vállalkozását kérdőjelezik meg, amit egyébként nemzetközileg is elismernek - hangsúlyozta, utalva olyan sajátosságokra, mint a nagyüzemeink körül, velük szoros kapcsolatban létrejött háztáji- és kisegítő gazdaságokra, a nagyüzemeknek a magyar falvak megújulásában játszott szerepére, és jelentős feldolgozási, egyéb ipari-kereskedelmi tevékenységükre. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|