|
|
 |
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (22. rész)
|
Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci
szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a
termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél
szorosabb igazodásuk biztosíthatja. Ez persze nem lesz azonos a
korábbi évek ,,abszolút,, biztonságával, hiszen a lényegében
telített és protekcionista piac jellemzője éppen a változékonyság.
Az alkalmazkodás lehetséges eszközei közül kiemelte az érdemi
piacérzékenységet, ami a piaci (vagyis szabad) árak szerepének
növelésével, és a szélsőségek kezelésére szolgáló piaci intervenciós
rendszer működtetésével érhető el. Szükséges továbbá, hogy a
jövedelmek döntő részben a piacon való megítéléstől és ne a
költségvetési támogatásoktól függjenek. A piaci alkalmazkodás
feltételezi az élelmiszerkereskedelem fokozatos modernizálását, jól
működő nagybani piacok, árutőzsdék kialakítását, a termelők
kereskedelmi tevékenységének szélesítését, valamint széles körű
vertikális együttműködés megteremtését is.
- A termelői biztonság tehát alkalmazkodást, más felfogású
strukturapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes
ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten
tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartós
szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár.
A mezőgazdaság többszektorúságának fejlesztéséről szólva
rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az
ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek,
szakszövetkezetek és ezek társulásai mellett jelentős súlya van a
háztáji- és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az
esélyegyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és
közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés,
a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak
bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a
jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjének
meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak.
Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog j átszani
- az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó -
háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás.
(folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|