|
|
 |
|
 |
Szakszervezeti vélemények a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. január 25., szerda - Az előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik, olyan időszakban akarja gyengíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket kénytelen vállalni. Így foglalt állást a napokban a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, a ,,Humanitás,, Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mentős Dolgozók Önálló Demokratikus Szakszervezetének Alapító Munkabizottsága, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A hat szakszervezet közös felhívása leszögezi: a sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekének érvényesítéséért, de mindenkinek az az érdeke, hogy e végső eszközzel ne kelljen élni. A felhívás javasolja Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. Ez a szervezet dolgozná ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, s annak részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) a közös
felhíváshoz csatlakozó állásfoglalása - amelyet szerdán juttattak el
az MTI-hez - rámutat: a készülő sztrájktörvény alkalmatlan arra,
hogy a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok
megoldásának eszköze legyen. A fokozódó terhek kényszerű vállalása
kompromisszumokra törekvő magatartást kíván, ám ez csak úgy érhető
el, ha a dolgozók kezében is vannak eszközök, így lehetőségük van a
sztrájk eszközének felhasználására is. A TUDOSZ további, széles körű
társadalmi vitát szorgalmaz a törvénytervezetről, s arra hívja fel a
magyar szakszervezeteket, hogy kezdményezzék az érdemi vitát, s
érjék el: a sztrájkjog a dolgozó rétegek érdekeinek megfelelő
szabályozást kapjon.
A nyilvánosságra hozott szakszervezeti álláspontokkal
kapcsolatban az MTI munkatársa szerdán a SZOT véleményét is
megkérdezte. Hajdú Attila, a SZOT osztályvezetője elmondta: - A
Szakszervezetek Országos Tanácsa csaknem egy évvel ezelőtt javasolta
a szakszervezeti törvény megalkotását és ezzel együtt kezdeményező
lépést tett a kollektív egyeztetési fórumok kialakítására, a
konfliktusok kezelésének módjára. Ebben a folyamatban
elkerülhetetlennek látta a sztrájkjog gyakorlásának biztosítását is.
(folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Augusztus első vasárnapján az országban néhány helyen képviselői pótválasztásokat tartottak. A választásokon rendre az MDF jelötjei futottak be, néhol más ellenzéki pártok támogatásával. Ez több, mint figyelemre máéltó fejlemény volt. Az EKA-n belül erősítette a Demokrata Fóriumot. Az MSZMP reformereit még inkább a Pozsgay-féle hatalomátjátszási-pozíciómegőrzési modell felé terelte."
SZER-hallgató telefonja:
"Közvéleménykutatást végeztem Kádár halála alkalmából. íme néhány érdekesebb vélemény. Egy harmadéves lakatostanuló véleménye: nem volt rossz fej az öreg csak baj, hogy nem játszott kölyökkorában kézigránáttal. Mire a barátja rávágja, lehet, hogy játszott, csak arra is hülye volt, hogy egy kézigránátot kibiztosítson. Erre a harmadik haver megjegyzi: na azért nem volt olyan ostoba, csak azért nem, mert nem kapott rá Moszkvából utasítást. Egy tiszántúli volt gazdálkodó jelenleg nyugdíjas rakodómunkás. Egy rühes patkányt kellene mellétemetni, különben kidobja magából a föld. Egy 50 éves szaftos megjegyzése: kár ,hogy az anyja .. nem volt szecskavágó, mikor kibújt belőle."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|