 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarország - szovjet csapatkivonás (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - A
Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport (DHCS) által
hátrahagyott, s eddig szovjet tulajdonban lévő ingatlanok
értékesítésének problémáiról közölt budapesti keltezésű cikket
legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap.
Az ingatlanok ügyében komoly érdekellentét van a Szovjetunió és
Magyarország között - írja Szvjatoszlav Bulah, felsorolva, milyen
ingatlanokról, létesítményekről is van konkrétan szó. Megemlíti,
hogy a mostani tárgyalások alapjául szolgáló egykori szerződések
lehetőséget adnak eltérő értelmezésre is. (Bulah a helyzet
jellemzésére megjegyzi, hogy a korábbi szovjet vezetés a
Magyarországon ,,ideiglenesen,, állomásozó csapatok tartózkodási
idejét örökkévalónak, de legalábbis meglehetősen hosszú
időtartamúnak tekintette.)
A szovjet vezetés a szerző szerint a közelmúltban is követett el
komoly hibákat e kérdésben. Így értékeli Bulah azt, hogy előbb
aláírták a csapatkivonásról szóló kötelezettségvállalást és a
kivonás pontos menetrendjét, s csak utána vetődött föl a szovjet
tulajdon sorsának rendezése.
A magyar álláspontot röviden úgy jellemzi az írás, hogy az a
DHCS ingatlanainak jogállását nem a kormányközi szerződésekben
foglaltaknak, hanem a magyar jogszabályoknak megfelelően akarja
értelmezni. Ez az álláspont - írja Bulah - végül is azt jelenti,
hogy a magyarok szubjektív ítéletére van bízva, mit tartanak
használható ingatlannak, s így nem a tényleges érték a meghatározó.
A cikk szerint vannak olyan esetek, amikor a magyar fél nem
hajlandó elismerni egyes ingatlanok használhatóságát, hogy így
ingyen jusson hozzájuk, miközben magyar vállalatok a Szovjetuniónál
érdeklődnek a szóban forgó ingatlanok megvétele ügyében. Egyfelől
elismeri a szerző, hogy az ingatlanok egy része nem felel meg az
európai normáknak, másfelől viszont hangsúlyozza, hogy ettől még van
értékük az ingatlanoknak.
Ha ezek ingyen vagy nagyon olcsón jutnak magyar tulajdonba,
akkor ennek eredményeként kizárólag a szovjet költségvetésből fogják
finanszírozni annak az infrastruktúrának, házaknak, iskoláknak,
felszereléseknek a felépítését, amelyekre a Magyarországról a
Szovjetunióba visszatérőknek van szükségük. (folyt.)
1990. május 30., szerda 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|