 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Varga Béla - Budapesten (1. rész)
|
1990. április 29., vasárnap - Vasárnap délelőtt megérkezett
Budapestre Varga Béla, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke. A volt
politikus Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke,
valamint a parlamenti pártok meghívására részt vesz az új
Országgyűlés szerdán kezdődő alakuló ülésén. Varga Béla kíséretében
hazánkba érkeztek többek között Pethe Ferenc, Eszterhás György,
Belső Gyula és Varga László egykori országgyűlési képviselők is.
A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fodor
István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Antall József, a
Magyar Demokrata Fórum elnöke, továbbá Göncz Árpád, a Szabad
Demokraták Szövetségének képviseletében, Vörös Vince, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Magyar
Szocialista Párt elnöke és Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata
Néppárt elnöke.
Az MTI értesülései szerint Varga Béla mintegy két hetet kíván
eltölteni Magyarországon. Egyebek között találkozni szeretne a
koalíciós pártokkal, a veszprémi püspökkel; látogatást tesz
Balatonbogláron, illetve szülőfalujában, Börcsön.
Varga Béla, megérkezését követően, idős kora, megromlott
egészségi állapota és a hosszú, kimerítő utazás ellenére is szívesen
válaszolt az újságírók kérdéseire. Emlékeit felelevenítve
minduntalan kicsendült szavaiból: bár halálra ítélve távozott az
országból, s azóta nevét leírni sem lehetett Magyarországon,
szívében mindig magyar maradt, érzéseiben sohasem szakadt el
hazájától. Nem megbocsátani érkezett haza 43 esztendő után, mert
nincs benne harag. Mindenki hibázott-hibázhat életében, nincs
hibátlan ember. Ezért - hangsúlyozta többször is - a legfontosabb,
hogy a magyarok szeressék egymást, tudjanak megbocsátani egymásnak
és fogjanak össze. Ez nagyon fontos azért is, mert így, az új
évezred küszöbén nem a veszekedés, a gyilkosságok, a háború rémének,
hanem a békesség korszakának kell következnie, és fontos azért is,
mert a világ odafigyel a magyarokra. Ma a felelősség a magyar népé,
az a felelősség, amely ma már nem hárítható át senkire - nincs
Hitler, nincs Sztálin ... -, az a felelősség, amelytől függ, mikor
ragyog Magyarország csillaga és mikor huny ki. Ez a csillag
ragyogott a forradalom idején, s akkor, amikor megnyíltak a magyar
határok a kelet-németek előtt. (folyt. köv.)
1990. április 29., vasárnap 13:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Varga Béla - Budapesten (2. rész)
|
Varga Béla elmondta: hazajövetelekor elsősorban az érzelmei
vezetik. A második világháború idején együtt dolgozott
Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, Antall József
miniszteri tanácsossal - az MDF elnökének édesapjával -, Osváth
Lászlóval és másokkal, akikkel naponta a bőrüket vitték vásárra, az
üldözöttekért. Hozzátette: bejárta már a világot, de Balatonboglár
nevét mindenütt ismerték, ahol francia üldözötteket bújtattak. Varga
Béla úgy véli, egykori társainak valamilyen formában emléket kellene
állítani Balatonbogláron.
Nemzetgyűlési elnöki működésére visszaemlékezve felidézte: a
Parlament fegyelmezetten működött, amit a képviselők megszoktak. Az
új magyar Parlament képviselőinek is mielőbb meg kell tanulni a
játékszabályokat. A Parlament működését, helytállását illusztrálta
is egy történettel: a Dinnyés-kormányt az oroszok ültették az ország
nyakára, holott senki nem akarta őket, de a nagy orosz birodalom még
nyílt beavatkozásával sem tudta földre kényszeríteni a magyarokat.
Neki ugyan menekülnie kellett, de például Kovács Bélát nem adták ki
az oroszoknak, mert a Parlament nem függesztette fel mentelmi jogát.
Számára viszont volt értelme elmenni az országból. Emlékszem rá -
mondotta - amikor Dallos Sándor író és jóbarátom - bejött hozzám a
Parlamentbe és sírva könyörgött, hogy meneküljünk, mert ő látta a
számunkra ácsolt akasztófát. Varga Béla - ismét a szabad magyar
földön - úgy fogalmazott, hogy hálás Amerikának, a szabadság
országának, amely őt is befogadta, s amely Magyarországot támogatja,
ha az az új helyzetben is megállja a helyét.
x x x
Varga Béla - aki a papírforma szerint ma még hontalan - május
2-án, szerdán ünnepi beszédet mond az új Országgyűlés alakuló
ülésén. (MTI)
1990. április 29., vasárnap 13:37
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1017 sz. hírre
|
Mai mtib1017 sz. Varga Béla - Budapesten (1. rész) című hírünk
1. bek. 6-7. sorában a név helyesen:
... többek között Pete Ferenc, Eszterhás György, Belső Gyula és
---
Vargha László ...
--
(MTI)
1990. április 29., vasárnap 14:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|