 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Gorbacsov tanácsadói testülete
|
------------------------------
München, 1990. április 11. (SZER, Világhíradó) - Román István
háttérmagyarázata az új moszkvai hatalmi központról:
- A hét elején feltünést keltett, hogy az új testület, az Elnöki
Tanács nevében hozták nyilvánosságra a Litvániához intézett
fenyegetéseket. Ezt a testületet ugyanis azzal párhuzamosan hozták
létre, hogy Mihail Gorbacsovot széles körű elnöki hatalommal
ruházták fel. Ez az Elnöki Tanács funkcióját tekintve semmi köze a
nálunk egykoron létezett hasonló nevű intézményhez, az alkotmányban
rögzített szerepe szerint csupán tanácsokat adhat az államfőnek,
külügyi, belpolitikai és biztonsági kérdésekben, de semmiképpen sem
végrehajtó szerv. Ezt most is megerősítette egy szovjet
főtisztviselő, de hozzátette: a tanács az elnökön keresztül, az
elnökön át cselekszik. Ebben a bizottságban nincs szavazás, ennyiben
a tanácsadói jelleg domborodik ki. Most már azonban bizonyos, hogy
ez testület az SZKP Politikai Bizottságánál jelentősebb hatalmi
központ. Amikor Jakovlev a múlt héten Litvánia megbízottjaival
tárgyalt, a közlemény Alekszandr Jakovlevet, mint az Elnöki Tanács
tagját említette, nem pedig mint politikai bizottsági tagot.
A szovjet külügyminisztérium szóvivője a firtató kérdésekre
habozás nélkül azt válaszolta: igen, az elnöki tanácsi tagság sokkal
fontosabb, mint a politikai bizottsági tagság. Az eddigi
hierarchiában a politikai bizottsági hely volt a legkitüntetőbb.
Mindez alátámasztja azt a véleményt, hogy a Szovjetunióban az új
elnöki rendszerrel a hatalmi központ a szóban forgó testületbe
helyeződött át. Ahromejev marsall, Gorbacsov katonai tanácsadója
kedden megerősítette ezt így: lehetséges, hogy kezdetben bizonyos
átfedések lesznek a Politikai Bizottság és az Elnöki Tanács között,
de én, mint katonaember, úgy látom, végül is a valódi végrehajtó
hatalom az elnöknél és a tanácsánál lesz. (folyt.)
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gorbacsov tanácsadói testülete - 1. folyt.
|
A kezdeti vélemény az új szovjet testületről az volt, hogy az
amerikai nemzetbiztonsági tanácshoz hasonlítható. Ez a felfogás már
akkor tévesnek bizonyult, amikor nyilvánosságra hozták, kik a
szovjet Elnöki Tanács tagjai. Az összehasonlítás méginkább nem állja
meg a helyét, ha Ahromejev nyilatkozatát vesszük figyelembe és magát
a nyers tényt, hogy a tanács intézkedésekkel, vagyis olyan
rendeletekkel fenyeget, amelyeket csupán a végrehajtó hatalom, a
kormányzat tehet meg.
Gorbacsov széles körű felhatalmazását jól példázza, hogy ennek a
16 fős tanácsnak csupán egyetlen tagja ex officio, hivatalból
kirendelt, ez a mindenkori össz-szövetségi miniszterelnök, jelen
esetben Rizskov. A többi 15-öt saját belátása szerint az államelnök
nevezi ki.
Kiket választott ki Gorbacsov? Sevardnadze külügyminisztert,
Alekszandr Jakovlev központi bizottsági titkárt, Krjucskov
KGB-elnököt, Jazov nemzetvédelmi minisztert, Maszljukov
tervbizottsági elnököt - az eddig felsoroltak egyben a Politikai
Bizottság tagjai, ők alkotják a magot. De nem a többséget az Elnöki
Tanácsban.
Kiket érdemesített Gorbacsov még arra, hogy velük a kormányzás
gondjait megossza? Satalin reformer közgazdász, aki állítólag a párt
szociáldemokrata szárnyához tartozik, a lett Kaus úgyszintén a
gazdasági reformok híve.
Két írót is beemelt az államfő a maga mellé rendelt tanácsba:
ezek Ajtmatov kirgíz regényíró, aki a múlt évben a népi küldöttek
kongresszusán a norvég, a kanadai és a svájci demokráciát dícsérte.
A másik regényíró a szovjet Valentyin Raszputyin, különben az
egyetlen nem párttag, a szlavofil irányzat képviselője és mélyen
hívő görögkeleti. Szokták őt a "zöld konzervatívnak" is nevezni,
mert hadjáratot folytatott a szibériai természet megőrzéséért.
(folyt.)
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gorbacsov tanácsadói testülete - 2. folyt.
|
Az Elnöki Tanács tagja egy másik irányból a párt dogmatikus népi
csoportjából jövő Jarin urali fémmunkás, aki azért ellenzi a
gazdasági reformokat, mert azok végrehajtása megbontja a társadalmi
egyenlőséget.
Ebben az eléggé vegyes Elnöki Tanácsban helyet foglal még
Primakov politikai bizottsági póttag, külügyi szakértő, a Legfelsőbb
Tanács szövetségi tanácsának elnöke. Prevenko az egyetlen ukrán, a
kijevi területi pártbizottság első titkára, az örmény Oszipiák
orvos, a tudományos akadémia alenöke és Borogyin, a Központi
Bizottság általános osztályának vezetője.
Egyre több hír érkezik arról, hogy júliusi kongresszusán a
szovjet kommunista párt kettészakad. Gorbacsov azonban jóelőre a
Politikai Bizottságból egy olyan testületbe helyezte át a hatalmi
központot, amelynek magja az ő embereiből áll és amely fölött épp
tarkasága miatt rendelkezni tud. +++
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|