|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
A KGB a többpártrendszerben
|
Moszkva, 1990. április 5. csütörtök (MTI-TASZSZ) - A
Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában most foglalkoznak az
Állambiztonsági Bizottságról (KGB) szóló törvénytervezettel. A
készülő törvény foglalja magában azokat az elveket, amelyek alapján
a KGB a többpártrendszer megszületése idején müködni fog -
jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a TASZSZ
szovjet hírügynökség diplomáciai tudósítójának.
A KGB legfontosabb feladata az, hogy a Szovjetunió bel- és külpolitikájának érdekeiért tevékenykedjen, megadjon minden segítséget az állam legfelső szerveinek az általános politikai célok eléréséhez. A testület feletti ellenőrzés a jogállam kialakulásával erősödni fog. A készülő törvény szerint a KGB-t a Népképviselők Kongresszusának, a Legfelsőbb Tanácsnak, az ország elnökének és a minisztertanácsnak rendelik alá. A KGB elnökének évente jelentést kell adnia a testület tevékenységéről a Legfelsőbb Tanácsnak. A népképviselők interpellációk útján kaphatnak tájékoztatást a KGB és a testületnek alárendelt szervezetek munkájáról - mondta Krjucskov.
A többpártrendszer megjelenésével felvetődik a kérdés a KGB munkatársainak pártállásáról, a párt és a KGB viszonyáról. Ezzel kapcsolatban Krjucskov azt hangsúlyozta, hogy a munkatársaknak egyrészt maguknak kell dönteniük, hogy mely párthoz kivánnak tartozni, másrészt pártállástól függetlenül eleget kell tenniük a törvényeknek. A KGB vezetője utalt arra, hogy a világon mindenütt a hatalmon lévő párt érvényesíti a maga káderpolitikáját az állami szervekben. Ennek formái különbözők lehetnek, de lényegében mindenütt a kulcsposztokra kerülő káderek kiválasztásában valósul meg, természetesen a törvényes kereteken belül - hangsúlyozta Krjucskov.
Az SZKP szintén nem mondhat le a káderek kiválasztásáról és elhelyezéséről - mondta a KGB vezetője. Ugyanakkor a szélesedő demokrácia körülményei között a párt káderpolitikája módosul. Az SZKP lemond a közvetlen pártbeavatkozásról, ehelyett közvetett formában fog hatni a káderekre: neveléssel, képzéssel, az egyes posztok betöltésére tett javaslatokkal.
Krjucskov végezetül hangsúlyozta, hogy a KGB-t illetően az államhatalom és az államigazgatás számára minden nyilvános. Ugyanakkor a KGB-ről folytatott nyilt vitákban - így a sajtóban - ésszerű kompromisszumot kell találni a nyilvánosság elve és a testület speciális munkájából fakadó szükséges konspiráció között.+++
1990. április 5., csütörtök 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|