 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
KGB - népi küldöttek
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. április 3. kedd (MTI-tud) - A Ljubjanka
sorsáról, azaz a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága hatalmas
sárga főépületének jövőjéről volt szó a KGB vezetői és néhány népi
küldött több mint egy héttel ezelőtti találkozóján.
Március 23-án a törvényhozás tagjainak egy csoportja látogatott
el a közvéleményben még mindig elsősorban a sztálinizmus egyik fő
jelképeként élő épületbe, ahol Vlagyimir Krjucskov, a Bizottság
elnöke találkozott velük. A háromórás eszmecsere előzménye, hogy a
Népi Küldöttek Kongresszusán még tavaly felmerült a székház
épületének kérdése.
Porig le kell rombolni, hogy eltűnjön az épület, a hozzátapadó
sötét emlékekkel együtt; adják át a (sztálinizmus áldozatainak
emlékét ápoló, a meghurcoltak rehabilitálásáért harcoló) Memoriál
társaságnak az épületet, s abból csináljanak múzeumot; az épület
helyiségeinek egy részét adják át a Lenin nevét viselő állami
könyvtárnak. Többnyire ezek a vélemények hangzottak el a találkozón
a népi küldöttek részéről.
A moszkvai főépítész és a fővárosi tanács egyik vezetője
elsősorban arra hivatkozva óvott az érzelmi alapon való döntéstől,
hogy figyelembe kell venni a KGB hírközlési rendszerének
korszerűsítésére fordítandó hatalmas összegeket, amelyeket újból ki
kellene adni, ha a Bizottság kiköltözne. Emellett a moszkvai vezetők
méltatták a KGB urbanisztikai hozzájárulását is a környék
szépítéséhez. Való igaz, s ez is elhangzott érvként, ma Moszkva
talán egyetlen rendezettnek minősíthető tere éppen a KGB székháza
által uralt Dzerzsinszkij tér.
A találkozón Vlagyimir Krjucskov elsősorban a KGB munkájának
nyilvánossá válásáról beszélt, mint ami elengedhetetlen a feladatok
jó végrehajtásához. Az épületről szólva ő is elismerte a sárga ház
jelképjellegét, s éppen ezért azt tartotta fontosnak, hogy a KGB
munkája révén az épületből napjainkban az igazság és az igazságosság
szelleme sugározzon ki. Nem utasította el egy olyan múzem
felállítását, amely nemcsak az áldozatoknak állít emléket - akik
között szép számmal akadtak a jogelőd NKVD alkalmazottai, vezetői
közül is -, hanem megidézi a múlt bűneit is. A KGB ,,erkölcsi
megtisztulásával,, összefüggő kérdések kapcsán azt hangsúlyozta,
hogy igazságtalan lenne a múlt bűneiért a ma tisztességgel dolgozó
munkatársait felelőssé tenni. +++
1990. április 3., kedd 09:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|