 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi
bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként
magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke
elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati
intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a
társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás
egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő
adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év
végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13
ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A
kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas
arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében.
Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott
hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű
magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami
egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók
érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a
magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek
megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei
szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult
adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők
túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell
alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer
forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének
utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a
magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből.
Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének
adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a
magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja
az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők
száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor
valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai
árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére.
Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves
megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt
ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el.
Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás
témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi
mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el.
(folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|