|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti tiltakozó demonstráció a Parlament előtt (2.rész)
|
Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak - mondta -, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvényei szerint kíván működtetni, csak éppen a béreket nem. Ugyanakkor az úgynevezett szerkezetváltás jegyében évek óta folytatott korlátozó, visszafejlesztő gazdaságpolitika nem hozta meg a kívánt eredményeket, de magával hozta a munkanélküliséget. Nem igaz, hogy csak leépíteni, felszámolni, megszüntetni lehet, és nem lehet hasznos, a nemzetgazdaság gondjait is segítő munkahelyteremtő megoldásokat is találni - hangsúlyozta a vasasok elnöke. A bérből és fizetésből élők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállalkozásokba kezdjenek, társuljanak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek. Mindeközben pedig a vállalatoknál zajlik a tulajdonváltás, a privatizáció, amelyből a dolgozók ugyancsak kirekesztődtek, s amelyek jobbára csak egy szűk menedzserréteg céljait szolgálják.
Paszternák László szólt azokról a vasas szakszervezeti szövetségen belüli vitákról, amelyek megelőzték a hétfői tiltakozó megmozdulást. Mint mondta: a tagság többsége a demonstrációt választotta annak keretéül, hogy jogos elégedetlenségének, követeléseinek hangot adjon, ezzel is jelezve, nem akarják még a végső fegyverüket, a sztrájkot alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a lehetőséget a későbbiekre nézve is elvetnék. Végezetül a munkásszolidaritás jelentőségéről beszélt a jelenlegi helyzetben, arról az erőről, amely nem engedi, hogy szembeállítsák egymással a dolgozók különböző rétegeit. Ennek jegyében fejezte ki szolidaritását a közlekedési dolgozók közelmúltbeli sztrájkjával. Mondanivalóját azzal a gondolattal zárta: ,,aki harcol az veszíthet is, de aki nem harcol, az máris veszített,,.
A fiatal szakszervezeti dolgozók nevében Moldván János kért szót, aki ,,az első szakszervezeti ifjusági kongresszus végsőkig elkeresedett kétszáz küldöttének,, támogatásáról biztosította a tiltakozó nagygyűlés résztvevőit. Mint mondta: a fiatalok nem elégedetlenkedni jöttek el a Parlamenthez, hanem most már követelnek. Követelik a munkához való jogot, az életkezdéshez elegendő bért.
A szervezők a nagygyűlés résztvevőinek egyöntetű helyeslése közepette ismételten kinyilvánították a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának követeléseit. (folyt.köv.)
1990. január 29., hétfő 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|