|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (2. rész) (OS)
|
- népszavazást kezdeményezni, ha ezzel szintén a saját legitimációs alapját képező Országgyűlés mindenhatóságát kérdőjelezné meg. Ezeket a lehetőségeket végig elemezve, bár egy közepesen erős köztársasági elnök is ennél lényegesen több érdemi és nem protokolláris jogosítványt és jogkört élvez, nem csodálkozunk azon, hogy a politikai pártok mostanában egymás után (lásd MSZDP, Kisgazdapárt) sietve jelentik ki, hogy kívánatosabb lenne az elnököt majd az új parlamentnek megválasztani. Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki funkcióját nem a pártok egyezkedéséből származtatja, hanem a nép előtt mérte meg magát és találtatott súlyosnak. A fentiekre tekintettel ezért kezdeményezzük azt, hogy a magyar állampolgárok döntsenek november 26-án amellett, hogy ők válasszák meg majd január 7-én a köztársasági elnököt. Kezdeményezzük az országgyűlési képviselőknél azt, hogy még a decemberi ülésszak alatt módosítsák az Alkotmány 29/A. paragrafusa (1) bekezdését - mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja négy évre - úgy, hogy ez mindig a nép jogosítványa legyen. Magyarországon még nagyon fejletlen a pártstruktűra, nem tisztultak még le a pártok arculatai - ehhez még legalább egy évtized kell -, ezért a jelenlegi pártokból felálló Országgyűlés nem alkalmas egy önálló hatalmi ág letételményesét, a köztársasági elnököt megválasztani. Kezdeményezzük egy pontban még a köztársasági elnök jogkörének megváltoztatását. Ha az elnök visszaküldi a törvényt egyet nem értése esetén újratárgyalásra az Országgyűlésnek, és ha az ennek ellenére változatlan formában kívánja elfogadni, ezt csak minősített többséggel tehesse meg. Ennél erősebb jogkörű elnök megválasztását mi sem tartjuk kívánatosnak, de a függetlenségét a Parlamenttől, nagyon fontosnak. Ha ezt a módosítást az Országgyűlés nem valósítja meg, az új összetételű, pártokra épülő Parlament biztos nem fogja, hiszen nem is várható el tőle, mert ezzel saját hatalmát korlátozná. Nem szabad abszolutizálni az Országgyűlést, hiszen a nyugati tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összetételét a legerősebb párt vagy pártkoalíció által elfogadtatott hatályos választójogi törvény határozza meg. Ez legtöbbször nem tükrözi a valóságos szavazati arányokat. Például nálunk is az egyéni választókerületek töredékszavazatainak kisebb súllyal történő értékelése, a kis pártokra leadott szavazatok elvesztése, s a nagy pártok mandátumainak ezzel történő növelése mind-mind torzítják az arányokat. (f.k.)
1989. november 10., péntek 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|