|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter. Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. - Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok körében nem érvényesül töretlenül. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek. Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett fegyelmi eljárásban bíráljanak el. A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|