|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
"Huzat" Magyarországon
|
---------------------- München, 1989. szeptember 19. (SZER, Forgószínpad) - Alig törődve az esetleges börtönbüntetéssel vagy a határőrök puskalövéseivel, egyre több román állampolgár szökik át Magyarországra, ahol eddig mintegy 20 ezer menekültet tartanak nyilván. Többségük magyar nemzetiségű, aki Ceausescu diktatúrájától akar szabadulni, attól az elnyomó politikától, amely tervszerűen rombolja le az erdélyi falvakat és kényszeríti e falvak lakóit az agráripari központokba. - Hallgatóink számára nyilván ismert tények ezek. Nem így az amerikai közvélemény körében. Az imént elhangzott szavak jelentősége abban áll, hogy a rangos kaliforniai újságban, a Los Angeles Timesban jelentek meg. - A lap tudósítója elkalauzolja olvasóit a menekültek részére berendezett gyűjtőhelyekre, táborokba, például Debrecenbe és Bicskére. Felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben naponta átlagosan 65 ember érkezik e táborokba, és 50 százalékuk immár román nemzetiségű. Annak ellenére, hogy Románia szinte légmentesen lezárta határait a külföldi információk előtt, sokan tudomást szereztek arról, hogy Ausztria felé szabad az út, és a keletnémetek már ezrével hömpölyögnek ki Nyugatra. A magyar nemzetiségű vagy magyarul jól beszélő menekültek szivesebben telepednek meg Budapesten vagy valamelyik vidéki városban. Akinek viszont nyelvi és emiatt beilleszkedési, valamint elhelyezkedési gondja van, az mindenáron tovább utazna. A baj csak az, hogy nehezen talál befogadó országot, ellentétben a keletnémetekkel, akik abban a biztos tudatban veszik útjukat az NSZK felé, hogy ott rögtön az ország teljesjogú állampolgáraként fogadják őket. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|