 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Kádár János életútja
|
Köln, 1989. július 6. (Deutschlandfunk) - Életének 77. évében
elhunyt Kádár János, az MSZMP sokéves vezetője. A magyar politikus
életútját és pályafutását egyik munkatársunk a Nyugat nézőpontjából
méltatja.
- A kommunista országokban a karrier legmagasabb lépcsőfokáig
eljutni kétes értékű siker. Aki a sztálini időszakban elvesztette az
egyensúlyt, arra csaknem törvényszerűen a halál várt. Az
áldozatoknak hosszú a sora, Zinovjeven, Kamenyeven, Buharinon,
Radeken át egészen Trockijig és Berijáig vezet, magyar részről Kun
Béla is ide sorolható. A következő nemzedékek története már kevésbé
véres, de tulajdonképpen Hruscsov éppen úgy eltűnt a süllyesztőben,
mint Gomulka, Dubcek vagy Walter Ulbricht. Az egykori kommunista
egyeduralkodók neve igen gyorsan elhalványult, gondoljunk csak
Rákosi Mátyásra, vagy Leonyid Brezsnyevre.
Kádár János sorsa mintha annak a tételnek az ellenkezőjét
bizonyítaná, hogy a forradalom feltartóztathatatlanul elpusztítja
saját szülötteit.
Kádár János az ötvenes években - a vesztőhelyet éppen megúszva
-, ötvenhat novemberében árulóként került a Magyar Szocialista
Munkáspárt élére, és a sztálini diktatúránál is hosszabb ideig, 32
éven át maradt hatalmon.
A közvéleményben kialakult képe ezekben az évtizedekben nagy
változásokon ment át. A forradalmárok hóhérától a nemzeti
közmegegyezés kovácsáig szélesült a profil. Kádár adta ki a jelszót:
aki nincs ellenünk, az velünk van. Ennek a János-királyi tézisnek
köszönhetően a hetvenes évek végétől egészen a nyolcvanas esztendők
derekáig honfitársai körében olyan népszerűségnek örvendett, hogy
egyetlen kommunista vezetőként még a teljesen demokratikus
választásoktól sem kellett volna tartania. 1988-ban azonban
leváltották pártvezetői tisztségéből, és az azóta eltelt idő alatt
tevékenységéről is merőben más kép alakult ki. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|