Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: vezércikk a magyar és a lengyel együtthaladásról (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. július 4. kedd (MTI-tud) - Magyarország és Lengyelország maga mögött hagyja a választási csalás gyakorlatát, a közéleti normának számító félrevezetést és a megtévesztés egyeduralmát, de a változtatás módszere és üteme éppúgy különbözik e két országban, mint az erőviszonyok. Így látja a magyarországi és a lengyelországi helyzet hasonlóságát és különbséget a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi vezércikkírója. Johann Georg Reissmüller, a kelet-európai nemzetek kérdéseit tanulmányozó ismert publicista, a tekintélyes konzervatív újság egyik kiadója szerint miközben Európa keleti felében a sztálinizmus mindenütt elerőtlenedik, Magyarország és Lengyelország már el is fordul tőle. Mindkét állam viharosan tör előre azon a meredek és rögös úton, amely a politikai bizottságok uralmától és az ideológiák nyűgétől a szabadságelvű és demokratikus rend felé vezet. A konzervatív szemléletű szerző véleménye szerint Lengyelországban a változások energiája a népből fakad, míg Magyarországon jórészt a pártvezetőségből táplálkozik. Mindkét nemzetnek most olyan úton kell végigmennie az önmagára találás során, amelyet gazdasági szakadék szegélyez. A kései sztálinisták kezében még van hatalom, és bizonytalan az is, hogy meddig terjed a moszkvai türelem. Ha a magyarországi és lengyelországi nekibuzdulás katasztrófába torkollik, akkor ez is európai méretű lenne - olvasható a lapban. A befolyásos szerző ,,Két nép az élen,, című írásában, amely egyben visszapillantás is a két ország és nemzet történelmének jobbára dicsőséges, ám némelykor dicstelen közös mozzanataira is, környezetüket említve úgy véli, hogy Csehszlovákiát vezetése a ,,kései sztálinizmus állapotában tartja fogva,, , míg Románia ,,egy keleti zsarnokság szintjére süllyedt,,. (folyt.) 1989. július 4., kedd 18:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: vezércikk a magyar és a lengyel együtthaladásról (2.rész)
A frankfurti publicista a magyar-lengyel történelem nagy pillanatai között említi 1956-ot, a mélypontok egyikeként pedig azt, hogy katonaságot bevonultatva Dubcek 1968-as Csehszlovákiájába a két állam - még ha kényszer hatása alatt is - közreműködött a kisarjadó demokrácia szétrombolásában. Történelmi áttekintésében Reissmüller úgy értékeli, hogy a hatvanas évek elején, majd ismét a hetvenes évek elején Magyarország és Lengyelország a szocialista táborban eltérő funkciókat betöltő körökhoz tartozott. ,,Varsó Prágával és Kelet-Berlinnel együtt bástyaként magasodott fel azokkal a kis nemzeti kommunista országokkal szemben, amelyek különutas próbálkozásokat tettek a kül- és a belpolitikában. Noha Kádár és Jaruzelski valószínűleg megértette egymást, többet nyomott a latba az, hogy a szabadságszerető magyarok többször kimutatták rokonszenvüket a hadiállapot kényszerében élő lengyel nép iránt - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkének szerzője.+++ 1989. július 4., kedd 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »