|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében
|
1989. május 6., szombat - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kifejtette: szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtése. Ezért fontos egy olyan össznemzeti tudományos kutatóintézetre, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpolitikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítványozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal javasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémikusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék el; az alapítvány kuratóriumának pedig Benda Kálmán, Kende Péter és Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény részvevői egyhangúlag támogatták.
Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok kutatásának formális, illetve informális korlátairól tartottak korreferátumot. Elhangzott: a levéltári kutatásokra vonatkozó tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles feldolgozását. A korlátozások tág teret nyitnak egyes kutatóknak privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására. Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípusokra vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik abban, hogy a közvélemény a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak. Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek - például a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium - olykor kivonják magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli iratoknak minősítenek. Így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per anyagát évtizedekig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros arról beszélt, hogy a pártarchívumokban olyan anyagokat is őriznek, amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük. Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba. (folyt. köv.)
1989. május 6., szombat 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|