|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság ---------------- első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta: Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése jelent. Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi, állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza. Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez. A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|