 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte:
a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és
a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog,
illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy
sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges
természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam
legyen.
A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben -
és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív
jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő
feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk
megőrzése és fejlesztése érdekében.
A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány
elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami
egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak
érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése
ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági
indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az
új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív
bizalmatlansági indítvány.
A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása
során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban
szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene
sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki
kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák
kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák
külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István
állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett.
Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha
a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP -
támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják
fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|