 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (19. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) a jánoshalmi Petőfi -------------
|
MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett
képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi
helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik,
saját munkájában is sokszor érzi ,,a honatya törpeségét,,. Mint
mondotta, eddigi képviselői munkássága során többször is
tapasztalta, hogy az Alkotmány és az ügyrend képviselőre vonatkozó
írásos garanciái nem mindenben állták ki a gyakorlat próbáját.
Korábban - az 1987-es tavaszi ülésszakon - például előfordult, hogy
interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez,
de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert
,,megfricskázni,,. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság
elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is
értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak
,,koreográfiájába,,, vonja vissza felszólalási szándékát. E
kudarcnak is tulajdonítható, hogy egy másik esetben, módosító
indítványát - megkerülve a Házszabályt - nem bocsátotta előzetesen
bizottsági vitára. Kérdés tehát: ha a demokrácia a Parlamenten belül
is ,,tőrbe csalható,,, mit várhat az olyan állampolgár, aki nem
tagja a törvényhozásnak?
Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő
egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül
az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha
elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek
szerint alkalmasint megsérthetők, figyelmen kívül hagyhatók. Csakis
a nyilvánosság társadalmi kontrollja, következtes felügyelete
nyújthat megfelelő biztosítékokat a képviselői tevékenység
zavartalan végzéséhez. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát -
amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított -, hogy az Országgyűlés
ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi
bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során
szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés
önellenőrzési mechanizmusa.
Végül kifejtette, hogy a jövőben hatásosabb együttműködésre
lenne szükség az országos szervek és a képviselők között az
állampolgárok súlyos és elodázhatatlan gondjainak megnyugtató
rendezése érdekében. Ehhez az is kell azonban, hogy ,,a végrehajtó
szervek tisztségviselői partnernek tekintsék a képviselőt,,.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|