 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
A Szolidaritás tíz éve (2. rész)
|
A lengyel jog ,,a belső fenyegetettség,, ellen bevezethetőnek
tartotta, és be is vezették. Őrizetbe vették és internálták a
Szolidaritás csaknem teljes vezérkarát, a régi vezetés prominens
képviselőit. (N.B.: Jaruzelski, jelenlegi államfő ,,védnöksége,,
alatt.) A Szolidaritás illegálisan folytatta intenzívebb
tevékenységét. A hatóságok kénytelenek voltak szabadon engedni az
internált vezetőket - így szabadult Lech Walesa közel 11 hónapi
fogság után. A hadiállapot nemhogy megtörte volna, inkább fokozta a
lengyelek szocializmusellenes érzéseit és harci kedvét. A nyugati
világ elismerésében nem volt hiány - 1983-ban Walesa kapta meg a
Nobel-békedíjat. A rendszer reformokkal kísérletezett: még mélyebb
válságba sodorta az országot.
Nincs választási lehetőség: a lengyel kormány tárgyalásokat kezd
a Szolidaritással, és 1989 elején újra engedélyezi a szervezet
működését, majd a kerekasztal-tárgyalásokon megállapodnak a hatalom
megosztásáról. A szabadon választott szenátusba, a parlamenti
felsőházba a kommunista pártnak egyetlen képviselője sem kerül be. A
Szejmbe is csak a megállapodásoknak köszönhetően, de nem igazán a
választók akaratából ülhetnek ott az akkor még létező Lengyel
Egyesült Munkáspárt tagjai - így lehet államfő Wojciech Jaruzelski.
A Szolidaritás egykori tanácsadóiból alakult kormány kivetette
magából a tábornokokat. A Szolidaritás, amely gyakorlatilag minden
más politikai erőt a politikai élet perifériájára szorított, Walesa
hangoztatott óhajának megfelelően egyre erősebben differenciálódik.
A lengyel politikai életben félrevezető a jobb vagy baloldaliság
címkéjének ragasztása, jobb híján elfogadva Walesa felosztását,
létrejött a katolikus baloldal, Mazowiecki kormányfővel az élen; a
mérsékelt jobboldal, amelyet az Egyetértés Centrum mozgalom
képvisel, s amely élvezi a Szolidaritás vezetőjének ,,a gyengébb
gyermeknek kijáró atyai segítséget,, - végül pedig maga Lech Walesa,
aki egyre inkább a nemzet atyjaként viselkedik. Ő bízik benne, hogy
az előrehozott választásokon a nép támogatásával megkapja a
köztársasági elnöki posztot. Bízik ebben - annak ellenére, hogy a
Szolidaritás létszáma már ötöde sincs az egykorinak, s akit egykori
szellemi vezérkara populista diktátori ambíciókkal vádol - és
egyértelműen Tadeusz Mazowiecki miniszterelnököt támogatja.
Lech Walesa, a legendás szervezet mítikus alakja, aki egyes szám
harmadik személyben idézi önmagát, és hihetetlen érzékkel lavírozik
a politika viharaiban - mindenki másnál inkább számíthat a lengyelek
szavazataira. Ellenzéke azonban tekintélyes - a populista
népvezérekre vigyázni kell. +++
Barabás T. János (Varsó) MTI-Panoráma
1990. augusztus 20., hétfő 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|