 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Aczél Endre tájékoztatója (2. rész)
|
Az elnök ekkor ígérte meg, hogy meghagyja funkcióiban, s Pálfy
G. Istvánnak keresnek valami más helyet a televízióban. A
magánbeszélgetésen közölte azt is a főszerkesztővel - s e mondat
pontos idézését kérte az újságíróktól Aczél Endre -, hogy a
háttérben az államminiszter áll. ,,Pozsgay Imre azt az óhaját
fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürthy István), hogy téged (Aczél
Endre) váltsalak le és nevezzem ki a Hiradó főszerkesztőjének
Pálfyt, aki Pozsgay teljes bizalmát élvezi,,. Szombaton az elnök még
azon a véleményen volt, hogy az óhajnak nem fog helyet és teret
adni. Álláspontja hétfőre megváltozott, az elnök úgy tűnik engedett
a nyomásnak. Nem lehet véletlen, hogy csupán egyetlen gyengécske
érvet talált: kitartott volna Aczél Endre mellett, ha nem jelenik
meg a vele készített interjú a Mai Nap vasárnapi számában, amelyben
az elnökséget bírálta.
Mindez a Hiradó hétfőre összehívott főszerkesztőségi
értekezletén kapott nyilvánosságot, ezt megelőzően azonban az
elnökség Aczél Endrének tudomására hozta döntését. A testület előtt
a főszerkesztő kérte az elnököt, hogy ismertesse Pozsgay Imre
sugalmazását. Miután erre nem volt hajlandó, helyette a főszerkesztő
tette meg, ezt azonban Nemeskürthy István tagadta, mondván: ,,Én
ilyet neked nem mondtam. Egyébként se feszítsük a húrt tovább,,. A
,,halálos ítéletét,, ezután ismertették a szerkesztőségi
értekezleten. Az elnökség állítólag egyhangúlag döntött, bár arról
is hallani, hogy szavazás nem volt. Igaz ugyan, hogy a kihirdetéskor
az elnökség tagjai közül senki sem tiltakozott - tette hozzá Aczél
Endre.
A tájékoztatón jelenlévő újságírók több kérdést tettek fel a
volt főszerkesztőnek. Válaszából egyebek között megtudhatták, hogy
rendelkezési állományban maradt, eddig semmiféle papírt nem kapott.
Amennyiben megkapja felmondó levelét, élni fog munkavállalói
jogával: bizonyítási eljárást kér, érveket alkalmatlanságára. Nem
tudja ugyanis, mi az, ami politikailag, szakmailag és erkölcsileg
nála alkalmasabbá teszi az új főszerkesztőt e posztra. A visszatérés
gondolatával egyelőre nem foglalkozik, nyilvánosságot és elégtételt
óhajt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Hiradó kollektívája
esetleg gondolt-e munkabeszüntetésre, elmondta: nem sztrájkpárti, a
közönséget a belső torzsalkodások nem érdeklik. Ez lelkiismereti
kérdés, amelyet nem kívánt befolyásolni. A tájékoztatón jelen lévő
vezető beosztású kollégái fel- és lemondásuk indokául azt hozták
fel, hogy azzal, ami és ahogyan történt, nem tudtak azonosulni.
(folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|