 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
A másik szociálpolitikai alapelv, hogy egységesen támogassuk a
gyermeket nevelő családokat, azaz minden gyermek nevelésének
költségeihez azonos mértékű támogatást nyújtson az állam. Végül az
sem kizárt, hogy a rászorultsági elv alapján kizárólag az alacsony
jövedelmű családok gyermeknevelési költségeihez nyújtson támogatást
az állam. Úgy vélem hosszú távú érdekeink, társadalmi céljaink és
gazdasági lehetőségeink alapján reális lehetőségünk az egységes
támogatásra van, amit egy továbbfejlesztett, reálérték megőrzést
garantáló családipótlék-rendszerrel és a személyi jövedelemadóban
egységes mértékű, valamennyi, gyermekre kiterjedő adókedvezménnyel
lehet legjobban megvalósítani. Ebből az is következik, hogy a
jelenlegi feszültséget mindenképpen fel kell oldani, azaz ha
októberben a személyi jövedelamadó továbbfejlesztése mellett dönt a
parlament, valamennyi gyermeket nevelő családot, gyermekenként
azonos összegű, adóból levonható kedvezményben célszerű részesíteni.
E kedvezménynek azokra a családokra is ki kell terjedni, ahol nincs
annyi adóköteles jövedelem, hogy fedezetet nyújtson a
gyermeknevelési támogatásra. E családok esetében a családi pótlékot
célszerű növelni az adóban el nem számolható gyermeknevelési
támogatással. E megoldás ellen két érv hozható fel. Az egyik, hogy
megszünteti a három és többgyermekes családok jelenlegi relatív
kedvezményét a többi gyermenevelő családdal szemben. Ez kétségtelen.
Mindenesetre figyelmet érdemlő tény, hogy 1988-ban a 160.000 három
és több gyermeket nevelő család közül több mint 56.000-en nem tudták
igénybe venni a gyermekenként és havonként járó 1000 forintos
adóalap-kedvezményt, mert nem volt akkora jövedelmük, hogy fedezetet
nyújtson a kedvezményre. A gondolatmenetből minden bizonnyal
kiderült, hogy a kormány a személyi jövedelemadó továbbfejlesztése
mellett voksol, de teljesen nyitott más megoldás végrehajtására is a
realitások talaján. Ezt az utóbbi megjegyzést azért tettem, mert
vannak nagyobb kedvezményt biztosító, minden bizonnyal népszerűbb
megoldások is. Ilyen például a Nagycsaládosok Egyesületének
javaslata, vagy az a terv, amely az eddigi kedvezményt az egy- és
kétgyermekes családokra is teljeskörűen kivánja kiterjeszteni.
Mindkét megoldás - torzító hatásainak megszüntetésével együtt -
legalább 40 milliárd forinttal kerül többe a jelenlegi módszernél.
Erre sajnos 1990-ben még nem vállalkozhatunk. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|