 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
Képviselő-választás - interjúk
" - Milyen érzés a választásból győztesen kikerülni, Raffay Ernő
úr, most már mint képviselő, Szeged város képviselője?
- Az első érzés, amit érzek, a köszönet annak a 6720 szegedi
választó polgárnak, akik eljöttek ma, ezen a szép szegedi meleg
napon, és a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére szavaztak. Én úgy
vélem, hogy ma, Szegeden, Magyarországon egy viszonylag jelentős
lépést tettünk a magyar demokrácia kiépítése felé. Ugyanakkor éppen
arról beszélgettünk most a Demokrata Fórum-beli barátaimmal, hogy el
vagyunk arra szánva, hogy azon az úton, amire a MDF rálépett, végig
is fog menni. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési
választásokon is országgyűlési jelölteket fogunk állítani, sőt, a
helyhatósági választásokon is."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
Alapelvnek tekintjük, hogy az adószintet ne a mindenkori kiadási
szükségletek, hanem fordítva, az államháztartás és költségvetés
által teljesíthető kiadások nagyságrendjét, a törvényekkel
szabályozott egymással összehangolt, a gazdaság fejlődéséhez és
teljesítményeihez igazodó adóbevételek határozzák meg.
Elengedhetetlennek tartjuk a vállalkozásokat terhelő adók szintjének
10-15 százalékos csökkentését, egyszersmind, a külön adók fokozatos
megszüntetését. A lakosság adóterhelésének átlagos szintjét növelni
nem szabad, csökkenteni nem indokolt. Itt az adóterhelés
igazságosabb elosztására, a kedvezmények szűkítésére és a mértékek
egyidejű csökkentésére van szükség. Ez annyit jelent, hogy a
lakossági jövedelmek 1989. évi nem egészen 11 százalékos átlagos
adóterhelése ne növekedjék, de ez az adó ne az összes lakossági
jövedelem egyharmadát terhelje csupán, hanem a jövedelmek szélesebb
körét vonjuk be a csökkenő mértékű és progressziójú adóztatásba. Az
általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó és a vámok
összehangolásával a végső fogyasztás adóterheit is
kiegyensúlyozottabbá kell tennünk.
Az általános alapelvek mellett néhány vitatott csomópontra is ki
kell térni. Az első a vállalkozási nyereségadó és az osztalék
viszonya. Egyetértés van abban, hogy 1990-től az állam, mint
tulajdonos, az állami tulajdon hasznosítása után osztalákot szedjen.
Adót az állam közhatalmi funkciójából szed a gazdálkodás valamennyi
szereplőjétől. Vita abban van, hogy az osztalékfizetés az állami
tulajdon milyen körére terjedjen ki. Nem lehet kétséges, hogy a
társaságokban működtetett állami tulajdonrész után az osztalék
bevezetése elkerülhetetlen. Ma még vita van a szakértők között, hogy
a társaságon kívüli, valamennyi állami tulajdon után is célszerű-e
bevezetni az osztalékfizetési kötelezettséget. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|